Lélegzetvisszafojtva – Alexandre Aja: Oxygéne / Oxigén

Sokat elárul egy filmről, ha a néző figyelmét egy idő után már nem a vásznon cikázó képek ragadják meg, hanem azon morfondírozik, honnan is ismerősek a patikamérlegen adagolt cselekményfordulatok, a merésznek tűnő, mégis sokat látott részmegoldások. Az Oxigén tipikusan ilyen opusz, mégsem lehet rá haragudni, hiszen hangulatos, stílusos és módfelett korérzékeny is. Igaz, ha egy évvel korábban érkezik, még nagyobbat szólhatott volna.