Közös kísértetek – Mike Flanagan: The Haunting of Bly Manor / A Bly-udvarház szelleme
A Bly Manor végsősoron egyetlen dolgot akar igazán megmutatni: az elmúlást.
Címke: melankólia
Meghitt búcsú – Bille August: Stille hjerte / Csendes szív
Bille August, Oscar-díjas (Hódító Pelle, 1987) rendező idei filmje, a Csendes szív egy családi dráma keretein belül végez mélymerülést az eutanázia kérdéskörébe, de korántsem válik morális, vagy filozofikus példabeszéddé: a szereplők közötti érzelmi dinamika megmutatása a célja.
Kung-fu-ra hangolva – Wong Kar-wai: The Grandmaster / A nagymester
Hat éve jelentkezett utoljára nagyjátékfilmmel Wong Kar-wai (A távolság íze ráadásul angol nyelven készült, hollywoodi szereposztással), és tizenkilenc esztendeje készítette életműve egyetlen harcművészetinek nevezhető opuszát, Az idő homokját. A hosszabb „pihenő” után úgy tűnt, visszatér ehhez a műfajhoz – akik azonban ezt várták, csalódhattak: A nagymester nem harcművészeti film, még ha elsőre annak is látszik.
Imbolygó haláltánc – Lars von Trier: Melancholia / Melankólia
A depresszió makacs és valójában kezelhetetlen dolog. Nemcsak a szenvedő alany életét keseríti meg, hanem igazából mindenkiét, aki kapcsolatban áll vele – ezért az ember a legrosszabb ellenségének sem kívánja, hogy ilyen állapotba kerüljön. Ám mégis van valaki, akinek soha nem szabadna kigyógyulnia belőle. Ez pedig Lars von Trier.
Oxford-melléki melankólia – Julian Jarrold: Brideshead Revisited / Az utolsó látogatás
Julian Jarrold rutinos kézzel sűrítette bő két órába a gondosan adagolt történetet. Fényesre pucolt és melankóliával belakkozott az összes képkocka, ám a filmet a kínos igyekezet dacára leheletnyi por lepi be, amitől leginkább egy jó nagyot tüsszenteni lenne kedvünk. Csakhogy egy igazi gentleman uralkodik magán.
Rozsdabarna melankólia – Joan Chen: Autumn in New York / Ősz New Yorkban
Nem láthattam még kérdéses mozidarabunk buszmegállókat beborító és sötét éjszakákat bevilágító plakátját, de már elképzeltem, hogyan is festene. A háttérben kötelező New York-montázs: sűrű, őszi ködbe vesző felhőkarcoló-csúcsok, s fázósan összebújó párok a Central Park levelüket hullajtó fái között. A képzelt kép előterét két emberalak uralja: atlétatermetű, idősebb férfihez törékeny fiatal nő bújik. A férfin feltűrt gallérú, elegáns télikabát, partnerén bohém, bölcsész-kosztüm. Egymásra szegeződő tekintetük szinte összetapasztja őket. Alattuk finoman cizellált betűkkel kiírva a cím: Ősz New Yorkban - Joan Chen filmje.
