Küzdelem a német identitásért – Interjú Moritz Bleibtreujal

Szívtiprónak indult, mint Til Schweiger (47) és Benno Fürmann (38), de mindig is bevállalósabb és intellektuálisabb színésztípus volt ahhoz, hogy szimplán bájgúnárként vigéckedjen a kamera előtt. A lé meg a Lola, a Szembesítés, a München, A Baader Meinhof csoport, a Free Rainer – A te tévéd is hazudik, az Elemi részecskék, az Ágnes öcsénk és A kísérlet 39 éves sztárjával a Londoni Filmfesztiválon beszéltünk.

Törvényszerű véletlenek – Fatih Akin: Soul Kitchen

A Berlinálé és Cannes díjaival, illetve az Európai Filmakadémia elismeréseivel jutalmazott drámák után Fatih Akin Soul Kitchen című vígjátékával némileg könnyedebb stílusra váltott, jóllehet ezúttal is ragaszkodott a megszokott „multikulturális” közeg megteremtéséhez. A 2009-es Velencei Filmfesztivál zsűrijének különdíja azonban szépen bizonyítja, hogy szívmelengető komédiája nem jelent értékcsökkenést a komolyabb hangvételű filmjeihez képest.

Szex, pszichoanalízis, avagy miként boldoguljunk az életben – Oskar Roehler: Elementarteilchen / Elemi részecskék

Ha mindennapjainkban nem is kerülünk szembe túl gyakran a emancipáció, a hippi-korszak, a flower-power szabadságeszményének pozitív-negatív lecsapódásával, vagy nem mindig tudatosítjuk azokat, a kortárs irodalom és film nem feledkezett meg az egykori naturalista, korlátokat nem ismerő életformáról. Természetesen nem öncélúan.

Ágnes öcsénk – Oskar Roehler: Agnes und seine Brüder / Ágnes öcsénk

Oskar Roehler filmjét az új német B-filmek tömegéből kimagasló művészi teljesítményként, A lé meg a Lola és a Sophie Scholl rokonaként emlegetik a kritikák. Beszélnek maró német öngúnyról, társadalomkritikáról, a felső középosztály kiútkereséséről. Hogy mi az öngúny, a társadalomkritika vagy a kiútkeresés célja ebben a filmben, arról már konfúzabbak a vélemények, s az állításom ebben a kritikában az lesz, hogy a film jellegzetessége éppen ez a konfúzió.

Szívük mélyén jók: ennyi! – Tom Tykwer: Lola rennt / A lé meg a Lola

A lé meg a Lola olyan film, amellyel könnyű példálózni: íme egy európai produkció, ami a multiplexek porondján is felveheti a versenyt az amerikai bombasikerekkel. Az európai mozi évtizedek óta a túlélésért vívja harcát az amerikai stúdiók hihetetlen tömegben, a világ minden táján összehangolt terv szerint terített termékeivel szemben.