Nem a vesztébe rohan – Seth MacFarlane: A Million Ways to Die in the West / Hogyan rohanj a veszTEDbe

Seth MacFarlane csillaga láthatólag egyre ível felfelé: nem elég, hogy az általa kitalált (s nagyrészt általa leszinkronizált) Family Guy rajzfilmsorozat töretlen sikerrel fut a tévében (és két spinoff-sorozatot is szült: American Dad és a Cleveland Show), majd óriási meglepetés-sikerrel indította filmrendezői karrierjét a Ted című komédiával, amelyben egy életre kelt, mocskosszájú (meglepetés: MacFarlane által szinkronizált) plüssmackó szívott, ivott és dugott végig másfél órát, de már az Oscar-díj ceremóniát is levezette tavaly. A cévéjéhez pedig felvésheti a második általa rendezett filmet is, amelyben ezúttal a forgatókönyvírói és főszereplői feladatokat is ellátta.

Jim Jarmusch világa 1.

Úgy látszik, még mindig várnunk kell arra, hogy beülhessünk a moziba Jim Jarmusch új, Only Lovers Left Alive című filmjére, amit már a tavalyi Cannes-i filmfesztiválon bemutattak. Reméljük, most már hamarosan mi is láthatjuk a Tom Hiddleston és Tilda Swinton főszereplésével készült, romantikus vámpírfilmként emlegetett opust. Amíg erre sor kerül, gondolatébresztő áttekintésünkkel szeretnénk fokozni a várakozás izgalmát.

Romantikus komédia a romantikus komédiáról – Will Gluck: Friends With Benefits / Barátság extrákkal

Bizonyára sokan emlékeznek még Will Gluck gyöngyszemére, a nem is olyan rég kifejezetten nagyot sikert aratott Könnyű nőcskére. Olive remekül egyben tartott, felemelő történetét Gluck a tisztességesen felépített karakterek mellett filmtörténeti- és zsánerismereti reflexiókkal emelte ki a középszerből. Gluck idei alkotását, a Barátság extrákkal című romantikus vígjátékot is hasonló fogaskerekek hajtják előre – méghozzá szélsebes tempóban. Azonban Jamie (Mila Kunis) és Dylan (Justin Timberlake) barátság és szerelem közt a lepedők alá hulló kálváriája szerethető ugyan, de közel sem nevezhető gördülékeny, koherens műnek, melynek több oka is van.

Vámpírok, őrült tudósok és egyéb rémek bűvöletében – A Hammer stúdió története I.

Műfaji filmeket készítő, Hollywoodon kívüli stúdióként megmaradni nem könnyű, főleg ha az amerikai közönséget célozzák meg filmjeikkel. A költségvetési praktikái mellett ilyen tekintetben is példaértékű a brit Hammer Film Productions története, hiszen másfél évtizeden át jelentős pénzösszegeket orozott el amerikai (horror)filmektől minőségi darabjaival.

Rekviem egy műfajért – Sylvester Stallone: The Expendables / A feláldozhatók

Hollywood a film-újrahasznosítás szomorú aranykorát éli: a stúdiók régebben bevált recepteket főznek újra, a kliensek pedig újra és újra eljárnak lakmározni, majd kopogó szemekkel, éhesen vonulnak haza. Stallone sem igazán ízesíti újra a nevéhez nőtt zsánert: konyhájában a mennyiség felülírja a minőséget, akcióra éhes nézőjét így eteti be gyorsétkezdéjében, dupla adag körítéssel.

Mártírok, avagy a fájdalom szimfóniája – Pascal Laugier: Martyrs / Mártírok

A horror vegyes megítélésű zsánerében is kevés film osztja meg úgy a közönséget, mint a francia Pascal Laugier második mozija, a Mártírok. A filmet Franciaországban példátlanul magas korhatárral próbálták ellehetetleníteni, Magyarországon pedig e hónapban mutatták volna be, ha nem kapja meg a végzetes X-es kategóriát a Nemzeti Filmiroda Korhatár Bizottságától.