Behajolni veszélyes – Nae Caranfil-portré 1.

Nae Caranfil jelen pillanatban a legfontosabb élő román filmrendező. Figyelem: nem legjobbat, legnagyobbat vagy legzseniálisabbat mondtam, hanem legfontosabbat. Ez nem is egy túl merész kijelentés, hiszen épülőfélben levő életműve a legjobb és megdönthetetlen bizonyíték rá. Távol áll tőlem, hogy kötekedjem a román filmművészet veteránjaival, vagy az újhullámos ifjakkal: változó mértékben ugyan, de szeretem és tisztelem őket. A jelenkori román filmtörténetben kétségtelenül ott van Nae Caranfil – és ott vannak a többiek. 

Én uralkodom, felség! – Nae Caranfil: Restul e tăcere / A többi néma csend

A hangsúly nem az „én”-en van, hanem az „uralkodáson” (de erre még visszatérünk). Nae Caranfil közel húsz éve készül erre a filmre, nagyjából azóta amióta elolvasta apja, a filmtörténész Tudor Caranfil În căutarea filmului pierdut (Az elveszett film keresése) című könyvét. Azóta akar filmet forgatni az 1910-es évek Bukarestjéről, a román mozi első éveiről, az első hazai történelmi szuperprodukció, vagyis az Independenţa Romăniei (Románia függetlensége) születésének körülményeiről.

A nevetés dicsérete – Nae Caranfil: Filantropica / Filantrópia, avagy emberbaráti szeretet

Caragiale-évfordulóról tudósít estéről estére a televízió; gyakran játszott színdarabjait nézhetjük, szelleme mégis távol van tőlünk, nem sokan szemléljük a körülöttünk lévő világot, az ezredvégi-eleji Romániát, az ő szemüvegén keresztül. Nae Caranfil filmrendezőnek sikerül ez az egyáltalán nem könnyű, rendkívül kockázatos vállalkozás – a jelenből, a román társadalom leggyakrabban kesergésre, kétségbeesésre okot adó visszásságaiból, egy felszabadult nevetést kiváltó komédiát összegyúrnia.

Technikás történetmondó – Beszélgetés Nae Caranfil rendezővel

Első filmjét először túl keménynek találta a cenzúra, aztán 1989 után ugyanazon illetékesek több vért kértek volna bele. Az európai és az amerikai mozi csatájában az előbbi veszít, mert kigolyózta forgatókönyvíróit – állítja Nae Caranfil, feszes forgatókönyvek és kisakkozott filmek alkotója, kinek karrierje a ’90-es évek román filmgyártásában ritka kivétel.

Szenzorióda – A hely locsogó szelleme – Szenzor magyar-román Filmszemle, Sepsiszentgyörgy

Most, ahogy kitettem az orrom elé a Szenzor sepsiszentgyörgyi magyar-román filmszemle katalógusát, hogy írjak neked pár sort, látom, mennyire jó ötlet volt ez a név. És mennyire ötletes volt Damokos Csaba fotómontázsa (a szemle jelvénye), és mennyire elmaszatolták különféle extra számítógépes trükkökkel a rendezvény katalógusának borítóján. Satöbbi. De hát te úgyis a filmekre volnál kíváncsi.

A tér, az arc és az időjárás – Beszélgetés Vivi Drăgan Vasile operatőrrel

„Ideális néző vagyok. Lehet bármilyen blőd a film, ha a történet csak egy kicsit is izgalmasan van elmesélve, én máris tátott szájjal nézek, «mint a moziban». Nem kettőződöm meg, nem nézem kívülről, nem figyelem szakmai szemmel, hogy mit csinált az operatőrkollegám. Ez rögtön megszűnik, ha a saját filmemet nézem vissza. Nagyon zavar, ha valamit elrontottam." – Vivi Drăgan Vasile operatőrt Bukarestben kereste meg a Filmtett.