A hárem tizedese – Sofia Coppola: The Beguiled / Csábítás

Tücskök ciripelnek, gallyak roppannak, abroncsos szoknyák suhannak az avaron, a messzi távolban pedig szünet nélkül hallatszik az ágyútűz moraja. A polgárháborús világtól elzárt, déli leányiskola csendes és monoton mindennapjai örökre megváltoznak, amikor az egyik lány a gombaszedésből egy sérült jenkivel tér vissza.

Háború és béke tűsarokban – David E. Kelley: Big Little Lies / Hatalmas kis hazugságok

Nemrég ért véget az HBO legújabb sikersorozata, a Hatalmas kis hazugságok (Big Little Lies). A Reese Witherspoon, Nicole Kidman, Shailene Woodley, Zoë Kravitz és Laura Dern nevével fémjelzett, hétrészes minisorozat a rendezés, a forgatókönyv és színészi alakítások miatt is olyannyira kötelező, mint 2014-ben A törvény nevében (True Detective) első évada volt.

Vasutas munkatábor: egy hiányzó sor a japán történelemkönyvekből – Interjú Jonathan Teplitzkyvel, A háború démonjai rendezőjével

A háború démonjai (The Railway Man) egy angol volt háborús fogolyról szól, aki úgy dönt, visszatér fogsága, a vasútépítő munkatábor helyszínére Japánba, hogy ott többek között egykori fogvatartójával is újra találkozzon. E csöppet sem vidám, valós történeteken alapuló alkotás rendezőjével, az ausztrál Jonathan Teplitzkyvel Dubaiban találkoztunk.

Katarzisból elégtelen – Jonathan Teplitzky: Railway Man / A háború démonjai

A második világháborút túlélt emberek drámáját mi, a globalizált és új boldog békeidők polgárai fel nem foghatjuk. Olvasunk róla, megnézzük filmen, dalban és versben hallgatjuk, de érzésben közel kerülni hozzá egyhamar nem fogunk, legyünk bármennyire is teli empátiával. Ezért ha művészi kísérletet teszünk arra, hogy valamelyest ábrázoljuk, borzasztó fontos a nyersanyaghoz illő alázattal és megértéssel nyúlni. Mert visszaüthet.

Tündökléses bukás – Olivier Dahan: Grace of Monaco / Grace – Monaco csillaga

A Grace Monaco csillaga olyan kollektív, s meglehetősen kíméletlen hahotázás közepette vezette fel az idei Cannes-i Filmfesztivált, hogy az arra jegyet váltó balsorsú néző lelkiismeretétől gyötörve szinte kötelességének érzi, hogy egy kissé drukkoljon Olivier Dahan filmjének. Ugyanakkor a művet elnézve nyilvánvaló, hogy a cannes-i közönség nem hiába cincálta azt apró darabokra. Az a füttykoncert ugyanis, ami a filmet fogadta, feltehetően precízebben és következetesebben vezényeltetett le, mint maga a film.