Nőpor turmix – Navot Papushado: Gunpowder Milkshake / Lőpor turmix

Művészetben és főzésben lopni csak akkor bűn, ha semmit nem tudsz hozzátenni a felhasznált alapanyaghoz, és azt nem lehet mondani, hogy első önálló rendezésében az eddig Aharon Keshales társaként ismert Navot Papushado (Csúnya, gonosz bácsik / Big Bad Wolves) nem próbálna meg hozzátenni semmit a maga Lőpor turmixához, ami egy rész Leon, a profi, egy rész Csipkerózsika, és még egy annyi film noir, egy csipet Fekete Özvegy, nagyjából tarantinósra van megkeverve, és egész jó zene szól hozzá. És ugyan helyenként jól meg kell rágni a csomókat, de alapvetően jól csúszik.

Hová tűntél, Cate Blanchett? – Richard Linklater: Where'd you go Bernadette? / Hová tűntél, Bernadette?

Vannak könyvek, amelyeknek egyszerűen nem tesz jót a filmre adaptálás, és nem is feltétlenül azért, mert rosszul nyúlt volna hozzá az adott adaptáló, hanem mert a bennük elmesélt történet rengeteget veszít erejéből a médiumváltással. A 2012-ben publikált Hová tűntél, Bernadette? esete is pont ilyen: nem lett rossz a vászonra vitt végeredmény, csak éppen pont az veszett el belőle, ami miatt az eredeti izgalmas volt.

Szép a rút és rút a szép – William Oldroyd: Lady Macbeth

A hatalom és az erőszak kéz a kézben jár. Erre figyelmeztet Shakespeare királydrámája, s ezt meséli el az előbbire csak halványan utaló orosz regény angol vidéki környezetbe helyezett adaptációja is, ebben a gyönyörűen filmezett, szenvedélyes, kegyetlenségében is lírai alkotásban.

Ide már Horst Fuchs is kevés lenne – David O. Russell: Joy

Egy kapitalista világban, ahol a kínálatnak kell magának keresletet találnia, minden azon múlik, hogyan tudjuk eladni magunkat. A Joy legalább annyira rendezői önvallomás, mint amennyire egy női önmegvalósítás-történet – egyvalami viszont nem: jó film.