Gátlástalan, színes világ – Álex Pina: White Lines

A fehér vonalak afféle egyszerű és világos útmutatók, amelyek kijelölik mindannyiunk életének az irányát, egyszerűen csak követnünk kell őket. De fehér vonalak azok a kokaincsíkok is, amelyek minden helyesnek vélt iránytól képesek eltéríteni. Az előbbiből nagyon kevés, utóbbiból jó sok van a White Linesban.

Valóság és fikció a true crime és a social media korában – Liz Garbus: Lost Girls / Elveszett lányok

Mindig van valami hátborzongató abban, amikor egy valódi, megtörtént eseményt dolgoznak át filmre, különösen, ha az egy gyilkossági ügy és/vagy a történet egyes szereplői máig is élnek (ha meg nem haltak). Az ilyen filmek megnézését követően szinte önkéntelenül nyúlunk a billentyűzet után, és szinte kényszeresen irkáljuk be a szereplők nevét a Google-keresőbe még a stáblista alatt, hogy leleplezzük valódi külsejüket és összehasonlítsuk azt az őket megformáló színészekével, számba vegyük a hitelt érdemlő és fiktív elemeket, elolvassuk a korabeli híradásokat és összeesküvés-elméleteket, és kinyomozzuk a főhősök utóéletét stb. – ki-ki vérmérséklete szerint.

„Szeretnénk mi is gyomorborzoló hatást elérni, mint a Saul fia” – Interjú Ujj Mészáros Károllyal az X-ről

A Liza, a rókatündér rendezője ősszel egy nyomasztó skandináv krimivel jelentkezik. Az X – A rendszerből törölve kulisszatitkairól most mesélt először Ujj Mészáros Károly, aki elárulta, miben segített neki James Bond és Nemes Jeles László, és hogyan hoztak létre olyan moziélményt, amit magyar filmtől még nem láttunk.