A csíki 68-asok – Daczó Katalin: Megyecsinálók
1968 februárjában Csíkszeredában utcára vonultak az emberek. Hogy pontosan miért és hogyan, egy friss dokumentumfilm járja körül.
1968 februárjában Csíkszeredában utcára vonultak az emberek. Hogy pontosan miért és hogyan, egy friss dokumentumfilm járja körül.
Az 1849-es elbukott önvédelmi háború utáni elkeseredett ellenállást és megtorlást tucatnyi magyar filmes próbálkozás adaptálta már. A modernista Jancsótól (Szegénylegények, 1965) a romantikázó Lugossy Lászlón (Szirmok, virágok, koszorúk, 1984) át András Ferencig (Vadon, 1989) széles a paletta. Kárpáti György Mór filmje a demitizáló szállal szerette volna erősíteni a repertoárt, de mivel csak alibiként használta fel a korszakot, ezért semmit nem sikerült hozzátennie.
Parázs konfliktusok, ellentétes érdekek, hirtelen, elemi erővel felszínre törő indulatok és a vidéken uralkodó ököljog képezik Kostyál Márk első nagyjátékfilmjének, a Kojotnak a gerincét.
Gyerekkorában a foci érdekelte, majd reklámgrafikusnak készült. Egy véletlen statisztaszerep alkalmával elvarázsolta a színpad, majd a mozgásszínház szippantotta magába. Több kisjátékfilmes szárnypróbálgatás után orosz elítélt volt a Saul fiában, és holnaptól börtönviselt székelyként látjuk viszont a Kojotban. A Sepsiszentgyörgyön élő Orbán Leventével beszélgettünk.