A családi ügyek rém összekuszálódnak Krasznahorkai Balázs filmjében: három férficsaládtag és egy bűnözőbanda állítja fel a kezdetben megoldhatatlannak tűnő kusza kapcsolati katyvaszt. A Hasadék a magyar filmtörténet azon kevés szereplős, akció-thrilleri beütésekkel felpörgetett drámái közé tartozik, amelyek erdélyi helyszínt használnak.
1968 februárjában Csíkszeredában utcára vonultak az emberek. Hogy pontosan miért és hogyan, egy friss dokumentumfilm járja körül.
Az 1849-es elbukott önvédelmi háború utáni elkeseredett ellenállást és megtorlást tucatnyi magyar filmes próbálkozás adaptálta már. A modernista Jancsótól (Szegénylegények, 1965) a romantikázó Lugossy Lászlón (Szirmok, virágok, koszorúk, 1984) át András Ferencig (Vadon, 1989) széles a paletta. Kárpáti György Mór filmje a demitizáló szállal szerette volna erősíteni a repertoárt, de mivel csak alibiként használta fel a korszakot, ezért semmit nem sikerült hozzátennie.
Parázs konfliktusok, ellentétes érdekek, hirtelen, elemi erővel felszínre törő indulatok és a vidéken uralkodó ököljog képezik Kostyál Márk első nagyjátékfilmjének, a Kojotnak a gerincét.
Gyerekkorában a foci érdekelte, majd reklámgrafikusnak készült. Egy véletlen statisztaszerep alkalmával elvarázsolta a színpad, majd a mozgásszínház szippantotta magába. Több kisjátékfilmes szárnypróbálgatás után orosz elítélt volt a Saul fiában, és holnaptól börtönviselt székelyként látjuk viszont a Kojotban. A Sepsiszentgyörgyön élő Orbán Leventével beszélgettünk.
