Botrányokkal a kilencvenegyedik felé – 2019-es Oscar-prognózis

Botrány a legjobb populáris film díjának ötlete miatt, botrány a kiszemelt műsorvezető körül, botrány a lerövidítetten előadható betétdalok miatt és botrány amiatt, hogy néhány kategóriát száműzni akartak az élő show-ból, miközben a díjátadó ceremónia nézettsége egyre esik. Ilyen előzményekkel kikövezett úton érkezik vasárnap éjszaka a 91. Oscar-gála.

Álom és valóság, avagy Oscar 2017

Már csak néhány nap van hátra Hollywood legnagyobb filmünnepéig, amelynek a közmegegyezés szerint két jelentős esemény formálja majd a kimenetelét: egyik az elnökválasztás, másik az Amerikai Filmakadémia körül történt durva változások összessége. Ennek ellenére akármerre nézünk, mindenütt egy egyértelmű Kaliforniai álom / La La Land-tarolást vár a nép. Erre meg is van minden esély, de azért tegyük hozzá gyorsan, hogy mindkét esemény Oscarra gyakorolt hatása erősen magában hordoz egy jókori kiszámíthatatlansági tényezőt.

Oscar, Amanda és a málna – Filmes trófeák rövid leltára

Filmszalagok, múzsák, földgolyók, békák, bogarak márványtalapzaton vagy sötét félgömbön, bronzból vagy gipszből, arannyal vagy rézzel futtatva, festve vagy kerámiabevonattal... Lehetetlen vállalkozás a világ összes filmes díját felleltározni, hiszen jelenleg nem létezik olyan adatbázis, amely az összes filmfesztivált és filmdíjat tartalmazná (még az IMDb sem teljes). Mégis érdekes kaland kinyomozni az egyes díjak eredetét, és a legőszintébben rá lehet csodálkozni arra, hogy milyen szobrocskákkal jutalmazzák a világ egyik-másik csücskén a filmeseket.

„Azt álmodtam, hogy Griffith-szel sétálgatunk egy stúdióban” – Interjú Kevin Brownlow Oscar-díjas filmtörténésszel, filmrestaurátorral

A brit filmrestaurátor Kevin Brownlow a némafilm megszállott szerelmese. „Bölcs és odaadó” filmmentő munkásságáért 2010-ben Oscar-díjjal tüntették ki. Pordenonéi beszélgetésünkben réges régi történetek, arcok, képek, dallamok, hangulatok bukkantak fel, a némafilmes korszak örökségének bűvös kavalkádja örvénylik.

„A szerelem nem változik” – Lelouch, egy férfi és egy nő

Vannak „egyfilmes” rendezők. Akik egyszer telibe találnak, s aztán évtizedekig élnek korszakos jelentőségű filmremekük renoméjából. Egész pályafutása során az Egy férfi és egy nő fényében, vagy talán árnyékában (ez megítélés kérdése) ténykedett az Oscar-díjas Claude Lelouch. A 75 éves filmkészítő életműdíjat kapott a kolozsvári Transilvania Filmfesztiválon. Ez alkalomból adott villáminterjút a Filmtettnek.

A koktél neve: Sex on the Beach – Fred Zinnemann: From Here to Eternity / Most és mindörökké, 1953

Fred Zinnemann 1952-ben bemutatott hátországi háborús melodrámájá(nak egészé)t illetően rosszul „hangsúlyoz” a közismert plakát, amelyen Deborah Kerr és Burt Lancaster szenvedélyes csókban forrnak össze egy napsütötte, hullámmosta tengerparton. Távolról sem a film legemlékezetesebb, avagy dramaturgiailag, netán képileg csúcspontot képező jelenetéről van szó.

A Facebook a logopédus ellen – A 2011-es Oscar előrejelzései

Egy kanyarokkal bőven tarkított Oscar-szezon végére teszünk hamarosan pontot. Már csak pár nap és kiderül: az Amerikai Filmakadémia az elmúlt években kitaposott ösvényen halad-e tovább, vagy visszatér gyökereihez. A modern küzd a régimódival, a szerethető a nem szerethetővel, fiatalok a nagy öregekkel, de a lényegi kérdés valójában változatlan: milyen lesz a nézettség? Mert ugyan szép dolog a kollégáktól elismerést kapni, de Hollywoodban továbbra is ugyanaz számít – vagyis hogy hány embert érdekel mindez...

A szintetikus hajnal – F. W. Murnau: Sunrise: A Song of Two Humans / Virradat, 1927

Egyedi és művészi teljesítmény kategóriában ezt a filmet találták a legjobbnak az első Oscar-díjkiosztón (egyfajta vigaszkategória volt ez, hiszen W. Wellmann Szárnyak című filmje nyerte a legjobb produkció kitüntetést). Sokan elasztikus és időtlen remekműnek tartják, és olyan jelzőkkel illetik, akárcsak egy reneszánsz mesterművet, amely kinematografikus eszközökkel jeleníti meg az emberi természet dualitását.

Captatio benevolentiae – Tom Hooper: The King's Speech / A király beszéde

„Jönnek a britek” – hangzott el 1982-ben az Oscar-gálán a Tűzszekerek – természetesen brit – forgatókönyvírójától. S noha egy évre rá a tényleg rádupláztak a Gandhival, a nagy bejövetel elmaradt. 30 évet kellett várni, de ennyire brit téma talán soha nem volt Oscar-közelben, mint A király beszéde. S ha az amerikai filmakadémia is olyan jó ízlésről tesz tanúbizonyságot, mint oly sokan már idén – többek közt a BAFTA, vagy az Amerikai Rendezők Céhe ítészei –, akkor a britek tényleg megjöttek.