Reprezentálni a reprezentálhatatlant – Rape and revenge narratívák a kortárs európai filmben

Rape and revenge narratívákkal dolgozó filmek az ezredforduló után is jelentős számban születtek – az európai kontinensen is. Az abúzus következtében testi és lelki sérüléseket szenvedő nőkarakterek sorsát a filmek jellegzetes, a valóságtól elemelt formanyelvvel ábrázolják (hangvilág, kompozíciós metódus, mise-en-scene elemek használata), ami a pszichológiai trauma továbbélését és a feldolgozás nehézségét/lehetetlenségét hangsúlyozza.

A „hogyan” a fontos, nem a „mit” – Interjú Pater Sparrow-val, a The Duke of Burgundy látványtervezőjével

Kamaszkorában filmforgatásokon lógott az iskola helyett, majd Londonban szerzett filmkészítői diplomát. Első nagyjátékfilmje több díjat is bezsebelt a 40. Magyar Filmszemlén. Filmes gondolkodásmódjának középpontjában a vizualitás áll és nem a történet. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben szinte kizárólag látványtervezőként dolgozik – például a The Duke of Burgundyn is. Pater Sparrow-val a Titanic Filmfesztiválon beszélgettünk.

Az irányító szubmisszív – Peter Strickland: The Duke of Burgundy

A Magyarországon élő és alkotó Peter Strickland legújabb alkotása, a – hivatalosan a Titanic Filmfesztiválon debütáló – The Duke of Burgundy egy káprázatos látványvilágba csomagolt leszbikus szerelmi dráma, mely a BDSM kapcsolatok mélypszichológiáját viszi vászonra.

„Az emberi tényezőben hiszek” – Beszélgetés ifj. Erdélyi Gáborral filmről, hangról, medvéről

Ezüst Medve díjat kapott ifj. Erdélyi Gábor és Székely Tamás Berlinben, Peter Strickland Varga Katalin című, brit–román–magyar koprodukciós filmjében végzett munkájáért. A legjobb filmhangtervezésért járó Best Sound Design díjat a kiemelkedő művészeti tevékenység kategóriában  vehették át. Gáborral a fesztivál után néhány nappal találkoztunk, Tamás közben Almási Tamás Puskás-filmjének hangutómunkáján dolgozott.

Medvevadászat székely–magyar–román módra – Peter Strickland: Varga Katalin balladája

A történetről ugyanazt mondhatjuk, mint Bodor Ádám Sinistra körzetbeli színhelyeinek mágikus realizmusba való beskatulyázásáról: nem, ez nem mágikus realizmus, ez a történet „pur” realizmus, és igen, ilyen esetek ma is előfordulnak a legendás és meseszép Székelyföldön. Miközben az eseményeknek mégis van egy székely gondolkodási logikát megtagadó fordulata...