A Kádár-korszak reklámfilmjeinek képi retorikája

Új tanulmánysorozat indul a Filmtett Erdélyi Filmes Portálon. Az írások a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem médiatudományi konferenciáján elhangzott előadások rögzített változatai, tartalmukban részletesek és színesek, nagy lélegzetvételűek és témájukban mindannyian kapcsolódnak a Filmhez. Minimális szerkesztéssel, hétvégenként fognak megjelenni. Íme máris a legelső a Kádár-korszak reklámfilmiparáról, ami a korszakot igazoló, de mai mércével mérve különleges és bizonyos tekintetben abszurd iparág volt.

Egyszerűen nem tudok a szavakkal mit kezdeni – Interjú Csáki Lászlóval

Az interjú nem könnyű műfaj, pláne, ha készítőjét és alanyát több ezer kilométer választja el egymástól. A szerző élete első skype-interjúját Csáki László képzőművész-filmes alkotóval készítette, akivel többek közt krétákról, vonatjegy-hamisításról, egzisztenciáról, illetve arról beszélgetett, milyen szaga van egy adott teremben, egyidejűleg felsorakozó többszáz férfinak.

A reklámfilm – butít vagy butul? – Beszélgetés Paczolay Béla rendezővel

A stáblista szinte már a kezdetek óta szerves része a filmvetítésnek. Pontosan tudhatjuk, kié az ötlet, ki írta a forgatókönyvet, ki az operatőr, kik a szereplők, ki rendezte, hol és mikor készült a film. De van egy olyan mozgóképes műfaj, ahol ezek az adatok a nézők előtt szinte minden esetben rejtve maradnak. És bár valószínűleg egy átlagos napon sokkal több reklámfilmet látunk, mint egyéb filmet, a reklámfilmrendezők neve alig terjedt el szélesebb körben. Ügynökségek neve mögé kényszerülnek, és a szegényes dokumentáltság következtében gyakran az utókor számára is rejtve maradnak. A reklámfilmes szakma ma még igencsak zárt világ; egy-egy alkotóra nem is olyan egyszerű rábukkanni.