A vágy egyenruhás tárgya – Saul Dibb: Suite Francaise

1942 nyarán az auschwitzi táborban tífuszban elhunyt az ukrajnai zsidó származású Irène Némirovsky. Ekkor még senki nem tudta, hogy titokban egy ötkötetes regényen dolgozott Suite française címmel. Halála előtt a második kötet még lezáratlanul hevert. Ötvenöt évvel később a lánya elolvasta az addig nagy becsben, de érintetlenül őrzött kéziratot, és 2004-ben kiadták, eredeti francia nyelven. Rögtön népszerű lett, hiszen elsőkézből ábrázolja Franciaország náci megszállását egy fiktív szerelmi történet hátterében. A második kötetből (Dolce) készült – a teljes sorozat címe alatt – romantikus filmdráma 2014-ben.

(Ha) valaki más filmje (lenne…) – Sylvie Testud: La vie d’une autre / Valaki más élete

Sylvie Testud remek színésznő. Főképp társadalmi drámákban brillírozik, két főszerepével is elnyerte a legértékesebb francia filmes díjat, a Césart (ami mellett három César-jelöléssel is büszkélkedhet), de kapott már legjobb színésznőnek járó kitüntetést az Európai Filmakadémiától is, 2010-ben. Nem sorolom további trófeáit: a szakma elismeri, a nézők szeretik – ő mégis másfajta babérokra tör: forgatókönyvírásra és rendezésre adta a fejét. Titokban azt remélem, hogy egy felejthető kisjátékfilm és a Valaki más élete című regényadaptáció után visszatér majd a kamera túloldalára.

Vérplazma-mozi – A bealkonyult vámpírfilm

A Harry Potter-generáció olvasókörének második kultuszeposza, az Alkonyat-tetralógia nemcsak a roxforti varázsló hasadt lelkének továbbgondolására, de a vámpírmítosz irodalmi és filmbeli megújítására is törekszik. A generációs közérzet-sztori nihilizmust, szerelmet és a választás kényszerét mozgosítja, de az ősrégi klisék médiabarát vérátömlesztése inkább divathullámot eredményez, mint a zsáner reinkarnációját.