Látlelet a legfrissebb cseh filmekről – Cseh Filmkarnevál 2019

A komoly hagyományokkal bíró cseh filmek az utóbbi években mintha kívül kerültek volna a szakmai vagy a nézői figyelem horizontján. A posztszovjet – vagy ha jobban tetszik, közép-kelet-európai – régióból sokkal inkább domborít az utóbbi időben a magyar, a román vagy akár a lengyel filmművészet. A cseh alkotóknak mintha inkább a dokumentumfilm műfaja állna mostanában jól – de mi történik a cseh játékfilmmel? Szemezgettünk a február közepén zajlott budapesti Cseh Filmkarnevál 2019 programjából, amelybe jobbára a tavalyi év filmterméséből állítottak össze a válogatók egy kollekcióra valót.

Az ultramaratoni futó magányossága – Simonyi Balázs: Ultra

Az Ultra egy elképesztően szép technikai megoldásokkal felerősített film a sportról, kitartásról és feladásról, megspékelve sok személyes drámával – vagyis minden adott ahhoz, hogy egy közhelyektől hemzsegő, hatásvadász alkotás legyen. De nem az, és ez egy igazán nagy erénynek tekinthető!

Borzalommentes szörnyfim – Dan Scanlon: Monsters University / Szörny Egyetem

Sokan tudjuk azt, hogy az egyetemi élet nem is olyan... szörnyű... Azonban fel kell hagynunk ezzel a meggyőződésünkkel rögtön, amint megnéztük a Szörny Egyetemet, amely bizony arról mesél nekünk, hogy egyes felsőoktatási intézmények esetében mindennaposak a borzalmak, a rettenetek. A Disney és a Pixar házasságának legújabb szörnyszülöttje akár amolyan Harry Potter-paródiaként is értelmezhető, amelyben botladozva és (majdnem) abszolút pátoszmentesen ugyan, de az ijedelmek megtestesítőinek szinkópás ritmusban alakuló karrierjei épülnek.

A hétköznapi őrület meséi – Darren Aronofsky-portré 2.

Harmadik filmje, az ellentmondásos megítélésű A forrás törést okozott ugyan Darren Aronofsky pályáján, az évtized végére a direktor két kisebb remekművel (A pankrátor, Fekete hattyú) bizonyította be, hogy nemcsak vizionárius hajlamai kifinomultak, de a letisztult, klasszicista formák sem idegenek tőle.