Az amerikai tájfestészet és tájképfilm

Az 1812-es brit–amerikai háború több szempontból is sorsdöntőnek bizonyult az Egyesült Államok jövőjére nézve. A második függetlenségi háborúnak is nevezett konfliktus lezárása nemcsak az USA növekvő gazdasági függetlenségének kezdetét eredményezte, de az amerikai nacionalizmus mai formájának kialakulásában is jelentős szerepet játszott. Utóbbit segítették elő nagyban a 19. század első felében megjelenő művészeti alkotások, melyek készítői már nem pusztán európai kortársaik imitálására törekedtek, hanem tipikusan amerikai témák sajátos stílusban való feldolgozását hirdették – ilyenek voltak többek között Whitman versei, Emerson és Thoreau írásai, valamint Thomas Cole és követőinek festményei.

„Legjobb hang nélkül filmet nézni…” – Ben Meade előadás- és vetítéssorozata a kísérleti filmről – Sapientia-EMTE, Kolozsvár, 2004. március 8-9.

Kevésbé szokványos dolog manapság, ha valaki akadémikus, pl. filmtörténet és -elmélet-oktatással és -kutatással foglalkozik, és filmrendező is egy személyben. Ben Meade élő példája annak, hogy ezek a „filmes" szerepek nem zárják ki egymást. A kettő összefüggése, koherenciája ebben az esetben egyrészt az értelmezési regiszterként választott kognitív filmelméletnek tudható be, másrészt a nyíltan vállalt személyes involváltságnak.