Jean Smart feltámadása és tündöklése – Paul W. Downs, Lucia Aniello, Jen Statsky: Hacks

A showbiznisz világa évtizedek óta kiapadhatatlan kútként táplálja a sorozatkészítők fantáziáját. A Seinfeldtől a BoJack Horsemanen át egészen a Netflixen tavaly debütált Hollywoodig számos sorozat kontextusa ez az egyszerre csillogó és végtelenül magányos szakma, és pont ez a kettőség az, ami több évadon át odaragasztja a nézőt a képernyő elé. A Broad City producerei is az ebből fakadó bizonyossággal mehettek neki az HBO Max megbízásából készült, stand-up komikus-forgatókönyvíró viszonyt bemutató sorozatnak. A Hacks első évada alapján pedig nemcsak túlszárnyalták önmagukat, hanem egy legendát is sikerült feléleszteniük.

A szépség és a szörnyeteg – Leos Carax: Annette

Valószínűleg minden Holy Motors-rajongó szíve nagyot-közepeset dobbant izgalmában, amikor meghallotta, hogy Leos Carax – a kortárs francia film egyik legizgalmasabb figurája – musicalt készít, de ha valaki a szóban forgó film pimaszságát, zizegő kreativitását és titokzatosságát keresi az Annette-ben is, sajnos csalódni fog.

Humorbojz – Paczolay Béla: Dumapárbaj

A Dumapárbaj kiváló szórakozás mindazoknak, akik szeretik a rendőrvicceket és a tapló humorú, fröccsszagú magyar vígjátékokat, amikben kedvükre nevethetnek azon, hogy valaki kövér.

Tényleg vicces emberek – Judd Apatow: Funny People / Ki nevet a végén

Jelen írás szerzőjét igazán nem lehet olyasmivel vádolni, hogy Judd Apatow- vagy Adam Sandler-rajongó lenne, sőt. De ez a nem kis mértékben önreflexív (eredeti címén kb. Vicces emberek) film viszont egy teljesen új szintre emeli az általuk művelt igen különös humort, aminek az a legfontosabb ismertetőjegye, hogy nem is vicces.

Onto-viccológia – Larry Charles, Bill Maher: Religulous

Öröm és boldogság! Bill Maher első dokumentumfilmes missziójával számtalan háborgó tinédzser és számos filmnéző elvárását teljesítette: megérkeztünk a Jézus-filmek ellenpont-stációjába, a vallási doktrinák olvasztókemencéjébe, a trinitarizmus kínzótermébe.

A komédia beszippant – Michael Blieden: Super High Me

A szelektív hulladékgyűjtés és reciklálás divatja, ha országunkat még nem is, de a filmvilágot már rég utolérte. A Filmműves Kelemenek bármennyit is építhetenek, mindig lesz valaki, aki újrahasznosítja tégláikat. Posztmodern recept szerint szelektál, átcsoportosít vagy az eredetiség jegyében hozzá nem illő elemekkel egészíti ki a meglévőket. A paródiához csak némi iróniával és cinizmussal kell fűszerezni a keveréket.