Az égben lebegők csarnoka – Csapón kívül 32: 2001: A Space Odyssey / 2001: Űrodüsszeia

Az idei Cannes-i Fesztivál egy speciális vetítéssel tiszteleg Kubrick és az idén ötvenéves Űrodüsszeia előtt: egy nem digitálisan, hanem az alkotáshoz méltón analóg módon restaurált 70mm-es kópia vetítésével, amit a mester (egyik) szellemi örököse, az analóg filmezés egyik utolsó mainstream védelmezője, Christopher Nolan vezet majd fel. Íme, néhány érdekesség a filmmel kapcsolatban.

Szelíd plánok, vad zoomok – Film és festészet a Barry Lyndonban

Az még a leglaikusabbaknak is feltűnhet, hogy Kubrick korabeli festményekből inspirálódott, amikor a 18. század vége felé játszódó Barry Lyndont készítette (elő). Az már érdekesebb, hogy e képek némelyikét konkrétan sorvezetőnek használta – de a film kapcsán a legizgalmasabb az, amikor a festői szépségű állóképek után (közben, mellett, helyett) végre meglódul a kamera.

A lyukas állú első száz éve – Kirk Douglas-portré

Beleborzong az ember, hogy a több amerikai idolt is megtestesítő filmsztár, Kirk Douglas száz éves lett. A borzongás érzése abból a gondolatból fakadhat, hogy Douglas akkor született, amikor a mozi éppen még a vásári mutatványok szerepét töltötte be. Majd rácsodálkozhatott arra, ahogy a vásznat az ezüstcsillogás, a pazar kiállítás, s rajongás vette körül. Aztán tanúja volt annak is (főleg manapság), ahogy a másik, egykor lenézett szórakozási forma, a tévé átveszi ezt a szerepet, mind művészi, mind pedig látvány szempontjából. Douglas munkájának foglalata annak az érának a története, amelyben a mozi isteneket adott a nézőknek. Ő volt az egyik...

Egy illemtudó filmstúdió története – Dióhéjban a Pinewood Stúdióról

A Pinewood Stúdió elég jelentős az Egyesült Királyságban ahhoz, hogy kibővítése a sajtó által lépésről lépésre dokumentált, országos hírré válhasson. Ridley Scott mindegyre visszatér ide forgatni (beleértve a Prometheust és az Exodust is), mert úgy tartja, megtalál itt mindent, amit Hollywoodban fellelhetne.  Ha egyébként bárki kételkedne még abban, hogy a stúdió a jövőt képviseli: itt forgatják a következő Star Wars-epizódot (aminek a télen lesz a bemutatója).

Egy csodálatos elme – Portré Stanley Kubrickról

Nem volt még egy ilyen tudományos gondolkodású, világnézetű és munkamódszerű filmrendező a narratív filmek fősodrában, mint Stanley Kubrick (1928–1999). Évtizedeken át úgy élt az Elstree és Borehamwood stúdiókhoz közel eső kastélyában, mint egy elméleti tudós. Pazar intellektusa kormányozta egész életét. Gyakran fogadott tudósokat otthonában. Átlagon felüli intelligenciáját százszor jobban érdekelte az ő elméjük, mint a felszínes filmvilág.

Mit várunk az idei TIFF-en? – 11. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál, 2012. június 1–10., Kolozsvár, Nagyszeben

A fesztivál a szaploncai „vidám temető” stílusában nevet önmagán és a filmtúladagolásra vágyó nézőn. A program összeállítását és magát a Filmet persze továbbra is halálosan komolyan veszi. Szerkesztőségünk megpróbált idén is összeállítani egy útmutatót, ami talán segít eligazodni a rengeteg helyszínen özönlő filmáradatban. 

A világ világossága – Stanley Kubrick: The Shining / Ragyogás

[kritikaíró pályázat] Stanley Kubrick tesztelni akar egy újkeletű kameramozgást, a steadicamet, Stephen Kingnek meg kapóra jön, hogy a kísérletezésre épp az ő sztoriját, – ’77-es Ragyogás című regényét – szemeli ki a mester. Az együttműködés közel sem zökkenőmentes, King húzza a száját, Kubrick pedig megrendezi saját olvasatát.

Kidobott filmzenék nyomában II.

A nyomozás első részében a stúdiókorszak és a nemzetközi koprodukciók esetében vizsgáltuk meg, milyen okokból cserélnek le olyan sok filmzenét. A következő öt történet példái megmutatják, hogy a kidobott filmzenék megszületéséhez elegendő a rendező és a zeneszerző rossz kommunikációja, egy botrányos tesztvetítés vagy akár egy akaratos mester, aki nem akar eredeti aláfestést filmje számára...

Mindenkinek el kell kezdenie valahol… – Spielberg, Kubrick és Lynch első lépései

Amatőr filmek? Nevezhetjük így a nagy rendezők első próbálkozásait? Hiszen ők is kezdetleges felszereléssel, olcsó nyersanyagokkal dolgoztak, minimális költségvetésből, amit saját zsebpénzükből kapirgáltak össze. Hogyan is kezdték a nagyok? Nagy rendezők kisfilmjeit veszem számba, kifürkészvén, hogyan indultak el rendezői karrierjük felé. Milyenek voltak az első lépések és az első nehézségek Steven Spielberg, Stanley Kubrick, illetve David Lynch életművében?