Trekológia – A Star Trek-franchise története I.

A városi legenda szerint a Star Trek szülőatyjának édesapja körbejárta a szomszédságot és elnézést kért fia alkotása miatt, amikor a sorozatot először vetítették az Egyesült Államokban. Nem tudjuk, mennyi igazság van ebben a régi anekdotában, az viszont tény, hogy egy mindössze három évadot megért, a maga idejében a nézettségi mutatók alján rostokoló tudományos-fantasztikus sorozatból 40 év alatt egy több mint 600 epizódot, 5 szériát és 12 mozifilmet sorjázó franchise nőtte ki magát.

Galaxis meg nem is útikalauz rajongóknak – Kyle Newman: Fanboys - Rajongók háborúja

Mindenki titkolt vagy kevésbé titkolt vágya, hogy kedvenc filmjeit és karaktereit viszontláthassa egy ezeknek szentelt másik filmben. Nos, az én hasonszőrű álmom még mindig beteljesületlen, de örömmel jelentem, hogy a vérbeli Star Wars-rajongók készíthetik (t)rekeszizmaikat egy kis együgyű, de annál szórakoztatóbb csillagközi utazásra.

Live Long and Prosper – J. J. Abrams: Star Trek

Az (általunk eddig ismert) univerzum legsikeresebb sci-fi-franchise-át (bő 40 év alatt 5 tévésorozat 703 epizóddal; 10 mozifilm; rajzfilm, könyvek és temérdek rajongói produkció) gyökereitől újragondolni vulkán-, klingon- és emberpróbáló feladat. J. J. Abrams, a sorozattal egyidős, eddig inkább tévében bizonyító rendező ha nem is summa cum laude, de mindenképpen ügyesen vizsgázott trekológiából.

Sci-fi-sorozatok

A sci-fi-sorozatok inkább sorozatok, mint sci-fik. A szappanoperák hétköznapi privátkalandjaival szemben azonban a sci-fi össznemzeti, eposzi történelmet tárgyal, s talán épp a sorozatok tükrözik leginkább az eposz képzetét: a hosszú sagák a mindenség vég nélküli haditörténelméről szólnak. Persze az eposszal szemben mindez a jövőben játszódik – elvileg. A még nem létező jövőt a múlt és a jelen konfigurálja: társadalmi, politikai, filozófiai, helyenként még tudományos kérdések is, bár talán azok a legkevésbé.

Irány az Id – A sci-fi története 4/2. (1939–1969)

1939-től Európa egy minden képzeletet felülmúló fantasztikus történet színhelye lett, öt keserves esztendőre. Anti-utópiába illő diktátorok küldik egymás ellen szuperfegyverekkel ellátott csapataikat, gigászi küzdelem zajlik az óceánok fenekén és London felett, miközben titkos katonai laboratóriumok mélyén megszületik a század második felét döntő módon meghatározó két találmány: a számítógép és az atombomba.