A bosszú pasztellszínű angyala – Emerald Fennell: Promising Young Woman / Ígéretes fiatal nő

Az Ígéretes fiatal nő főhőse esténként járni sem tudó részegnek adja ki magát, hogy móresre taníthassa az őt felkaroló és állapotát kihasználni készülő férfiakat. Emerald Fennell rendezői debütálása hasonlóan veri át a nézőket, bár ez esetben cseppet sem bánjuk: előzetesen tipikus rape and revenge sztorinak adja ki magát, miközben élvezettel forgatja ki a műfaji elvárásokat.

Életközépi alkotói válság – Radha Blank: The 40-Year-Old Version / A negyvenéves változat

Radha Blank (aki a Sundance Filmfesztivál legjobb rendezőnek járó díját is elhozta ezért az alkotásáért) magáról és magának forgatott filmet, azonban közben nem felejtett el a nézőjével sem kommunikálni. A negyvenéves változat toposzokból építkezik ugyan, ezeket azonban remek érzékkel és friss megközelítéssel használja fel, így a végeredmény egy rétegelt alkotás, mely jóval mélyebb annál, mint amilyennek elsőre tűnik.

Felkészülés meghatározatlan ideig tartó nemlétre – Kirsten Johnson: Dick Johnson is Dead / Dick Johnson halálai

Kirsten Johnson második egészestés dokumentumfilmje egy különleges apa-lánya kapcsolat közelgő végnapjait mutatja be merész fekete humorral, elemelt fikciós elemekkel és önreflexív játékokkal. A Dick Johnson halálai az idei Sundance Filmfesztivál csodabogara lett és immár a Netflix kínálatában is elérhető.

Amikor az élet a legjobb és a legkegyetlenebb forgatókönyvíró – Tim Wardle: Three Identical Strangers / Három egyforma idegen

Mintha csak egy egyedi alaphelyzetű tinikomédiát látnánk, amelyben aztán előkerülnek a beszélő fejek, lévén, hogy mégiscsak egy dokumentumfilmről van szó. A boldog összeborulás után kezdődnek a gondok, végül pedig a vidám és hihetetlen történet egészen komoly morális örvénybe torkollik. Pedig mindezt nem egy különösen kreatív svéd krimiszerző írta, hanem maga az élet.

„Próbáltam soha nem éreztetni vele azt, hogy hibás lenne” – Beszélgetés Tuza-Ritter Bernadettel, az Egy nő fogságban rendezőjével

Az Egy nő fogságban felvételi projektnek indult, majd első magyar egészestés filmként bekerült a Sundance versenyprogramjába. A román újhullám, a Disney-féle Hamupipőke és Fellini is inspirálta, árulta el Tuza-Ritter Bernadett, aki annak a fiatal filmes generációnak a tagja, amelyik bizonyítani szeretné, hogy a dokumentumfilm moziba való. 

Nem lánynak való vidék – Debra Granik: Winter’s Bone – A hallgatás törvénye

Amerika zegzugos peremvidékeiről mostanában főként a kortárs westernfilm szokott kíméletlen diagnózissal szolgálni. Debra Granik érdes traumafilmje, a Winter’s Bone - A hallgatás törvénye annyiban tartozik más lapra, hogy nem érzékbizsergető metaforacsokorban és nyílegyenes dramaturgiával tálalja magát: koraérett hősnőnk elkeseredett detektívesdije csupán rafinált ürügy arra, hogy a komor hangú rendezőnő sokkoló röntgenleletet adjon egy primitív normákra felhúzott kisközösségről.

Halfoga(l)m(a)zás – David Russo: The Immaculate Conception of the Little Dizzle

Az ember azt gondolná, hogy valamirevaló egészestés filmek csak a jó győzelméről, az igazságtalan életről, a hétköznapi vagy nem hétköznapi hősökről szólhatnak. David Russo filmje könyörtelenül szembeköpi ezenfajta elvárásainkat és egy olyan moziba enged betekintést nyerni, ami két lábbal ugrik a ki kényelmes, konvenciókkal teli filmvilágból, egyenesen a vécébe.