Egy hatás alatt álló nő – Horvát Lili: Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre

„De hülyék a nők! Még az okosak is” – jelenti ki egy budapesti kórház orvosprofesszora Horvát Lili legújabb nagyjátékfilmjében, melynek akár a tételmondata is lehetne ez a megállapítás; ám az író-rendező azért ennél sokkal megértőbben viszonyul hősnőjéhez, aki Amerikában ünnepelt idegsebész létére egy reménytelennek tűnő szerelem miatt költözik vissza szülőhazájába.

Mese az egyenlő(tlen)ségről – Guillermo del Toro: The Shape of Water / A víz érintése

Guillermo del Toróról köztudott, hogy nemcsak akció- meg horrorfilmek rendezésében sikeres, hanem a felnőtteknek szóló mesék vászonra komponálásában is remekel. A Faun labirintusa óta több mint tíz év telt el, és a film rajongói jogosan remélték, hogy a rendező legújabb filmje is – amelyen 2011 óta dolgozott – hasonlóan ragadja majd magával nézőjét.

Érzéki képek – Enyedi Ildikó: Testről és lélekről

Hogy Enyedi Ildikó miért nem rendezett nagyjátékfilmet az elmúlt tizennyolc évben, arra nem tudom a választ. Csak annyit tudok, hogy a Testről és lélekről kétségkívül az egyik legjobb kortárs magyar rendező „hallgatását” törte meg. Nem is akárhogy.

„Halálos tavaszok miazmája” – Kalmár László: Halálos tavasz (1939)

Zilahy Lajos Halálos tavasz című regénye 1922-ben jelent meg, s bár megjelenése után többször felmerült a megfilmesítés gondolata (a Star filmgyár 1925-ben dolgozott a forgatókönyvön; egy 1931-es rövid hír a „a nyolcfelvonásos mozidráma” mozicenzúra általi betiltását közli; 1936-ban Muráti Lili, Tolnay Klári és Vértes Lajos főszereplésével tervezik filmre vinni), végül 1939. december 21-én tartották a ma ismert verzió díszbemutatóját.

A metszet, amelyen Törőcsik Mari ránéz Darvas Lilire – Makk Károly: Szerelem (1971)

Negyvenöt év után idén a Szerelem visszatért Cannes-ba, most épp a Cinefesten vetítik, nemsokára pedig a Filmtettfeszt nézői is (újra)ismerkedhetnek a felújított kópiával. Egyúttal új filmtörténeti sorozat indul a Filmtetten: Magyar százhúszak névvel a magyar filmgyártás első százhúsz évének legjobb százhúsz alkotásáról közlünk írásokat.

Chantal Akerman: Sajátos hang a női/feminista moziban

A 15. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál 3×3-as szekciója többek közt Chantal Akerman művészete előtt tiszteleg. Ki volt ez a rendkívül sajátos hangú és erős stílusú, belga rendezőnő, aki filmjeivel képes volt darabokra törni és szétszórni a hollywoodi nőábrázolás korlátait?