C. C. Baxter, Egyszerű Esetek Osztálya – Billy Wilder: The Apartment / Legénylakás, 1960

Billy Wilder Legénylakás című filmjébe a melodramatikus, romantikus komédia vonásait szatirikus társadalomkritikával, alaposan felépített forgatókönyvvel, dialógusokkal, karakterekkel és finom humorral ötvözte. Az eredménye öt Oscar-díj; először tüntették ki (mint producert) a legjobb filmnek, másodszor a legjobb rendezőnek (Férfiszenvedély), és harmadszor a legjobb forgatókönyvírónak járó elismeréssel (Alkony sugárút, Férfiszenvedély).

A legtisztább woodykum – Woody Allen: Annie Hall, 1977

Nem emlékszem, mikor láttam először, ahogy arra sem, azóta hányszor. Azt sem tudom, a barátaim mikor, de kapásból senki nem jut eszembe, aki ne ismerné. Alvy vagy Annie mondatai, kettősük egy-egy jelenete, az egész film számunkra hivatkozási alap lett. Mégsem humoros aforizmagyűjtemény csupán: szerelmi történetbe oltott lélektani anamnézis, melyet a személyesség aurája, pontosabban a szerzői személyiséggel való játék tesz különlegessé.

Budapesti szinglimese a kulisszák mögül – Goda Krisztina: Csak szex és más semmi

Ha ez a film amerikai gyártmány lenne, az erős közepes kategóriájába tartozna. Jobbára a most oly népszerű szinglitörténetek sorába illeszkedve hozza azok alapkliséit, szükséges mellékszálait, és persze a boldog befejezést. Semmi új, semmi meglepő, hacsak az nem, hogy angol sorstársnőjétől eltérően a magyar hősnő nemcsak intelligens, hanem céljai is mások.

Francia pályán (I.) – Jon Sherman: I'm with Lucy / Lucy a csajom

A Lucy a csajom újabb variáció a Bridget Jones-szal divatba jött szingli-történetekre. Adott egy fiatal, (általában) fehér, diplomás, fényes karrier előtt álló (és neurotikus, allergiás, gátlásos, impulzív) hölgy, aki hirtelen szembesül az Egzisztenciális Problémával: férjhez kellene menni.