Bombariadó a Valhallában – Mundruczó Kornél: A Nibelung-lakópark

Az időközben feloszlott Krétakör társulatnak nem ez az első, a színházat filmmel és tévével szimbiózisba hozó kísérlete. A 2005-ben DVD-n kiadott Feketeország után A Nibelung-lakópark is kilép a színházi keretek közül, és a mozivásznat választja közvetítőnek. A társulat tehát ismerős terepen mozog, Mundruczó Kornél pedig bizonyos szempontból visszatér az opera világához.

Mindent Margóról – Joseph L. Mankiewicz: All About Eve / Mindent Éváról, 1950

Joseph L. Mankiewicz-et leszámítva nem sokan – akarom mondani: senki nem mondhatja el magáról, hogy két egymás utáni évben is tarolt az Oscar-gálán, ami a legjobb rendezést és a legjobb forgatókönyvet illeti (Mindent Éváról és Egy levél három asszonynak). Mankiewicz nemcsak hogy csodálatosan megbirkózott e kettős szereppel, hanem ráadásképp még produceri erszényét is résen tartotta, finanszírozást igénylő, ígéretes produkciók után vadászva…

Focimeccs felvételről – Herendi Gábor: Valami Amerika 2

A rendszerváltás utáni egyik legsikeresebb magyar film második része igazi folytatás: nem játssza el, hogy az előző megnézése nélkül is érthető lenne, nem próbálja a kínos újat mondás vágyával újragondolni a karaktereket, és nem tesz túl nagy erőfeszítéseket a részletek kidolgozása érdekében. Pörgős, rekeszizom-próbáló és a sequelség tünetei ellenére friss mozi a Valami Amerika 2.

A kint- és bent-lét meghatározhatatlansága – Peter Brook: Marat/Sade

1964-ben Peter Brook a Royal Shakespeare Company együttesének egy csoportjával több hónapon át kísérleti évadot vezetett. Munkájuk eredményeiből született Peter Weiss: Marat/Sade című drámájának nagysikerű színházi bemutatója, amelyet Jean-Paul Sartre fordulópontnak nevezett egy új színházi nyelv kialakulásának folyamatában. A társulat utolsó New York-i fellépése után Brook filmet forgatott a Marat/Sade-előadás felhasználásával.