A Zónán innen és túl – Csapón kívül 41.: Stalker / Sztalker, 1979

Az orosz Andrej Tarkovszkij 1979-es filmje, a Sztalker a filmtörténet egyik sokat emlegetett alkotása, a mindenkori filmes kánon egyik alapfilmje, képi világát kritikusok és filmlexikon-szerkesztők egyaránt magasztalták, magasztalják. A negyven éve bemutatott mű egy cannes-i díjat hozott a rendezőnek (a 33. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon az Ökumenikus zsűri díját).

Férc(film)művek – A filmtörténet zsenijeinek közreműködése ismeretlen fércművekben

Ismeri valaki Tarkovszkij üzbég krimijét vagy Bergman kémfilmjét? Netalán hallott-e arról, hogy Antonioni csatát dirigált egy szégyentelenül pocsék peplumban, amelynek legnagyobb értéke Anita Ekberg dekoltázsának látványa? Az archívumok mélyén meglepően ócska módon összefércelt alkotásokat lehet fellelni, amelyekben a filmművészet legnagyobb alkotóinak nem felismerhető kézjegyeit őrzik.

Egy meg egy, az semmi – Peter Greenaway: Eisenstein in Guanajuato / Eisenstein Mexikóban

Greenaway 2007-es Éjjeli őrjárat (Nightwatching) című rendhagyó Rembrandt-filmportréjában a festő kultikus képéből épített fel egy egész művészportrét, miközben képrejtvényt is feladott nézőinek azzal az intéssel, hogy korunk vizuális szennyezésében érdemes újra a képek mögé látni. A barokkmániás angol rendező új víziója hasonló képlettel kecsegtet: a szovjet montázspápa, Szergej Eisenstein egy sanyarú sorsú, 30-as évek elején zajló mexikói forgatását boncolgatja. De vajon egy újabb kudarcos műből kibontott művészetesztétika, vagy csak az egzotikum érdekelte a rendezőt?

Oroszországi filmtörténet – I. A némafilm

Már a régi oroszok is... Igen, a mozgókép felidézésével, rögzítésével és kivetítésével Oroszországban is sokan próbálkoztak. Például Ivan Szecsenov, aki a 19. század hatvanas éveiben kísérletezett a „fénynyomokkal", vagy loszif Tyimcsenko, aki a felvevő- és leadógépekben filmtovábbító csigaszerkezetet konstruált 1893-ban, illetve Ivan Akimov, aki sajátos „fotósorozat-rögzítőt" állított elő 1896-ban. Ekkorra azonban már ide is betört az angolok ügyes mozgóképkamerája (William Paul gépét terjesztették, illetve koppintották le elsőként), valamint Edisonék mutoszkópjai („könyvfilmjei") és kinetoszkópjai (kukucska moziszekrényei).