Ajtmatov köpönyegéből – Kis kirgiz filmtörténet 2.

A kirgiz filmgyártás technikai lehetőségei a hatvanas években teremtődtek meg. Az újhullámos orosz rendezők hatására lassan kibontakozott egy nemzetiségi alkotó generáció színre lépése is. Ők eleinte az orosz film fősodrából örökölt realista vonalat gondolták tovább, majd fokozatosan saját népi folklórjukban leltek rá az ihlető forrásra. A kirgiz filmesek stílusváltása ugyan egyedi, de tendenciája a szomszédos államokban is megfigyelhető volt.

Manasz lovasai – Kis kirgiz filmtörténet 1.

A sztyeppei kazakok, a sivatagi türkmének, az ősi városokkal rendelkező tadzsikok és üzbégek mellett a nomád kirgizek kultúrája legalább annyira hasonlít a többiekére, mint különbözik. A kis törzsszövetségeket a Szovjetunió rendszerezte szocialista állammá. A hatalmas „történelmi” ugrásban egyszerre kellett megteremteni az intézményesített irodalmat, nyelvtant, képzőművészetet, színházat, zenét – és persze a filmművészetet.

Rövidebb élet, kevesebb bűn – Alekszej Balabanov: Cargo 200

Balabanov legújabb opusza az – ejnye, nocsak – 1984-es esztendő Szovjetuniójába kalauzol bennünket. Még dúl az afganisztáni háború, a hivatalok falairól Lenin elvtárs tekint le a későszovjet éra páriáira, de már készülődik a peresztrojka, az olvadás korszaka, a fiatalok diszkóznak és tanulgatják a pénzszerzés korakapitalista módszereit.

Két dolog, ami kell – Goda Krisztina: Szabadság, szerelem

Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójának tiszteletére (illetve alkalmából) született számos film közül már erőteljes reklámkampánya által is kivált Szabadság, Szerelem első pillanattól kezdve világosan jelezte, hogy olyan alkotás kíván lenni, amely az ’56-os eseményekről – korosztály illetve országhatárok tekintetében egyaránt – a lehető legszélesebb közönségnek szól.