Titanic-napló 8. – Április 10.

Rövid, de annál töményebb nap. Egy odavágós japán és egy szájtátós kazah dráma mutatkozott be, előbbi versenyfilmként is fut. Holnapra csúszott a Test/Antitest és rendezője, aki a fesztivál hátralévő idejében Budapesten tartózkodik.

Szerelem, halál, kisemberek, Japán – Doris Dörrie: Kirschblüten - Hanami / Cseresznyevirágzás

A tavalyi német filmtermésből egyedül Doris Dörrie új filmje, a Cseresznyevirágzás-Hanami szerepelt a Berlinálén, röviddel előtte Münchenben megkapta a legjobb, 2007-ben készült filmnek járó Bajor Filmdíjat. Nemcsak a szerző keleti kultúra iránti vonzódásának, hanem a 20−21. század nyugati társadalmaiban fellelhető kelethóbortnak a lenyomata is.

Stilizált hagyomány – Takeshi Kitano: Zatoichi / A szamuráj

A távol-keleti szamurájfilmek két alapzsánere eltérő mádon mutatkozott be a magyar mozikban. Míg a Tigris és Sárkány letisztult, hagyománytisztelő darabjaként a kínai wuxia-filmek eredeti formájában szembesített az Idegen elemekkel (lásd a gravitáció törvényeivel dacoló kardpárbajokat, amelyek a Jean Marais és Errol Flynn kalandfilmjein edzett európai közönségnek első látásra nevetségeseknek hatnak), addig Takeshi Kitano saját korának és alkotói személyiségének minden jellegzetességén átszűrve prezentálja a japán chambara-mozik egyik alapművét.

Tanúbizonyság az életnek – A Himalája próbája

Vannak vidékek, ahol közel az ég, ahol kéznyújtásnyira a megfoghatatlan, amelyeket Szentföldnek neveznek a halandók. Ilyen vidék a Himalája, Tibet és Nepál, a világ teteje. Ezen a tájon forgatták a Hét év Tibetben és a Himalája – Az élet sója című filmeket. Mindkettő valós történetet dolgoz fel, témájában, képi világában, üzenetében is sok a hasonlóság, ám lényegileg különböző világ- és rendezői szemléletet képviselnek.

Távol-Kelet menni Amerika – Vérfrissítés Hollywoodban

Noha a távol-keleti filmgyártás Hollywoodra gyakorolt hatásának az utóbbi tíz évben végbement felerősödését a szemérmes nyugati elemzők jobb esetben udvarias (rosszabb esetben képmutatóan nyájas) főhajtással az idegen kultúrák megtermékenyítő erejének tulajdonítják, az okok ennél jóval prózaibbak.

Távol-Keleti Filmek Fesztiválja 4. – 4. Far East Film Festival, 2002. április 19–27., Udine

Az idén negyedik alkalommal rendezték meg a Távol-Keleti Filmek Fesztiválját (Far East Film Festival), ahol a mintegy 73 alkotás egyedülállóan tükrözte a hongkongi, pekingi, manilai, sanghaji, tokiói és koreai filmes munkálatokat. Ezek között szerepeltek úgynevezett „fővonalbeli” filmek, művészfilmek, de bemutatásra kerültek az elmúlt években nagy fejlődésen keresztülment műfajok is, az animációs és az erotikus filmek, melyek közül az előbbit leginkább a kínaiak képviselték 16 művel – az 1941-től kezdve, a napjainkban elkészültig – átfogó képet nyújtva az ott (is) mostohagyerekként kezelt műfajról.