Hölgyeim és uraim, tálalva! – Dömötör Tamás: Czukor Show

Talán a gazdaságira önkéntelenül rezonáló alkotói önkorlátozás tette, de az idei szemle minden második filmjének rendezője be- vagy elvonult szereplőivel valami szűk szobába, vitorlásra, presszóba, luxuslakásba vagy panzióba, netán épülő bunkerbe, hogy ott forrósítsa a kedélyeket, vetkőztesse a lelkeket és rángassa le az utolsó leplet is a gondosan őrzött takargatnivalókról. Ebbe a kamarafilm-szemlei trendbe illik a Czukor Show is, de itt a tét kettős.

Ma nem kell mosogatni – Robert Luketic: The Ugly Truth / A csúf igazság

Az a csúf igazság, hogy ez a film olyan, mint egy egyszer használatos műanyagpohár: meglehet, élvezzük, ami benne van, de utána eldobjuk, és amikor már sok ilyen tarkítja a mozi környékét, az környezetszennyezés a javából. A furcsa igazság viszont az, hogy a sok kristálypohár után az ember alkalmanként megkíván egy jó kis műanyagpoharas löttyöt, amelynek az íze kényelmesen ismerős.

Korán reggel rikkant a…? – Reggeli műsorok a magyar televíziós csatornákon

Nem árulunk el nagy titkot: régóta tudjuk, hogy az egyik legfontosabb műsorsáv a reggeli (6-9 óra között), mivel emberek milliói nézik, miközben megkezdik a napjukat. Fogmosás, öltözködés, reggelizés közben általában bekapcsolják a televíziót, hogy tudjanak a hírekről, a legfontosabb dolgokról, illetve rá tudjunk hangolódni a napra. Ha általánosságban szeretnénk tipizálni, jó pozitivista tudósként, akkor rögtön problémákkal találkozhatunk: téma, műsorvezetés, stúdió és sorolhatnám a következő adásig.

The show must go on – (Egy televíziós sport show-műsor retorikája)

Médiaelméleti horizontból tekintve egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a média gyökeresen átalakítja az érzékelést, a kommunikációt, az emberi kapcsolatokat és lényeges befolyást gyakorol a társadalmak jövőjére. A modern tömegkommunikációs eszközök, illetve ezek rendszerének kifejlődése jelentősen átalakította a társadalmi nyilvánosság szerkezetét és funkcióját.

A televízió ünnepi pillanatai – Karácsonyi műsorkínálat madártávlatból

A tévéadók velünk együtt élnek, és hozzánk igazodnak, akár a szomszédunk, a családunk, vagy az eladó a boltból. Tudjuk mikor születtek, mert minden évben születésnapjuk van az adott időpontban. Ilyenkor több napig is eltart az ünnepség, aminek díszmeghívottjai mi vagyunk, a nézők. A tévéadók minden évben, többnyire az évszakokhoz hűen megújulnak, új arculatra és módszeresebb technikára tesznek szert. Figyelmesen felzárkóznak a világ mellé, követik az élet folyását. Azt is tudjuk már, hogy beszédük elsősorban retorikai jellegű, életszerűségük hamis, csak kreált valóság. Szelektálnak, manipulálnak, szeretnek sztorizni, vizuális effektusaikkal visszaélnek. Mindezek mértéke és minősége változik annak függvényében, hogy kereskedelmi vagy közszolgálati adók-e.

Költség- és közönségarányos műsorszerkesztés – Az egycsatornás televíziózástól a speciális csatornákig

Magyarországon előbb az államilag irányított és ellenőrzött, előfizetési díjakból fenntartott televízió jött létre. Az Egyesült Államokban viszont kezdetben, a magán telefontársaságok mintájára reklámokból fenntartott magántévék voltak. A különbség ekkor a két (közszolgálatinak és kereskedelminek nevezett) modell között az volt mindössze, hogy az amerikai filmeket időnként reklámok szakították meg.

Reality soap – Egy kis valóságshow-körkép

Az 1990-es évek egyik legérdekesebb médiajelensége világszerte a valóságshow-k térhódítása volt. A Big Brother és a Való Világ mára már nagyjából lecsengett, de ugyanolyan gúnyos félmosollyal beszélünk is maradékaikról, a popsztárgyártó parádékról és az álhajótöröttek versenyeiről.

Stúdió a kisszobában – Helyi tévéadás Brassóban

Éppen 15 éve működik Brassóban helyi magyar nyelvű adás, amelyet először 1990 március 15-én sugároztak a Transilvania Televízió csatornáján. Abban a szerkesztőségben 2002-ig 2 órás adás készült hetente, Bálint Ferenc vezetésével, az azóta megért kalandok pedig azt a helyzetet idézték elő, hogy a város magyar nyelvű lakói most már három nekik szánt adást nézhetnek különböző adókon, szinte egyidőben.

Laci, Béla és történetük átszabója – Interjú Schneider Tiborral, a Félő közvetítés című televíziós kabaré szerkesztőjével

Erdélyi magyar és nem kevésbbé kisebbségi közéletünknek mindennapi része a bánat, az önsajnálat, a nosztalgia és a pátosz. De tudunk-e nevetni önmagunkon? Van-e annyi önkritikánk, hogy szembenézzünk egyéni és közösségi kétbalkezességünkkel? Hajlandóak vagyunk-e belenézni a görbe tükörbe, avagy a görbe képernyőbe? A lehetőségünk megvan rá, hiszen Schneider Tibor Félő közvetítés című műsora minden hónap első hétfőjén elénk tartja.