Miért nincs egy jó filmünk Trianonról?

Napra pontosan száz éve írták alá a trianoni békeszerződést, amely máig élő, kibeszéletlen traumája a magyar társadalomnak. Történetéről, hatásáról mégsem készültek játékfilmek, se a Horthy-, se a Kádár-korban, és a rendszerváltás óta eltelt 30 évben sem. Írókat, rendezőket kérdeztünk, hogy megválaszoljuk a miérteket – és azt is, hogy ők milyen filmet forgatnának Trianonról.

Erdély-képek – Erdély és a magyar filmhíradó 1930-1944

A mozgókép propagandaszerepe az első világháborút követően nyilvánvalóvá vált, a legtöbb országban igyekeztek ezt a területet kormányzati irányítás alá vonni. Az erdélyi felvételek a kezdetektől folyamatosan jelen vannak a magyar kiadású filmekben, különböző időpillanatokban különböző hangsúlyokkal, de mindig erős érzelmi töltettel.

Az I. világháború a magyar filmtörténetben (1914–1945)

A világháborúk mindig komoly nyomot hagynak egy nemzet filmtörténetében. A jelenség természetrajza viszonylag jól nyomon követhető mind mennyiségi, mind minőségi változások tekintetében. Sok egyéb aspektusa mellett ez a két legfontosabb tényező ugyanis, amellyel pontosan lekövethető a történelem alakulása, a hadi sikerek és vereségek váltakozása a filmművészet homogén testén. A gazdasági élet statisztikai adatai mellett a művészet az, amely a leghitelesebb mérőeszköze lehet a háborús konjunktúra és dekonjunktúra korszakainak. 

Játék a dokumentummal – Matúz Gábor: A legbátrabb város

1919 januárjának közepén, kihasználva Magyarország zavaros belpolitikai helyzetét és szétzilált katonai védelmi rendszerét, csehszlovák csapatok lépték át a két ország határaként kijelölt demarkációs vonalat. Elfoglalták a Nógrád megyei Balassagyarmatot is, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy kész tények elé állítva a januárban összeülő párizsi békekonferenciát, az újonnan létrehozott Csehszlovákia még délebbre tolhatja határát.

Nézőpont kérdése – Koltay Gábor: Trianon

A második világháború utáni magyar filmgyártás – okkal, ok nélkül, erre mindenkinek megvan a maga válasza – nem foglalkozott Trianon ügyével. Koltay Gábor dokumentumfilmje az első ilyen önálló mozifilmes próbálkozás. Az 1920. július 4-én aláírt egyezmény hatályba lépését követően a történelmi Magyarország elveszítette területének kétharmadát, és lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent. Az így előállt súlyos helyzet következményei máig kihatnak hazánkra. De fel kell tenni a kínos kérdést: annak ellenére, hogy Trianon a mai napig meghatározza Magyarország politikai, gazdasági és társadalmi helyzetét, lehet-e ma, 2004-ben Trianonról filmet készíteni?