Trója – Adalékok egy történelmi városhoz

Wolfgang Petersen rendező kivetette hálóját, a Trója-mítosz pedig begyűjtötte legújabb áldozatait. Talán Homérosz (ha volt ugyan ilyen költő) sem remélte, hogy a majdani barbárok ilyen mértékben, századokon át tudnak az ő történetéért, jobban mondva a történetnek az általa újraköltött változatáért lelkesedni.

Resnais városemlékei / tudatvárosai

Alain Resnais első játékfilmje, a Szerelmem, Hirosima, bár látszólag egy konkrét városról szól, szimbolikus és valós városok, városrészek, városromok szövevényes hálójában, ezek metszéspontjában foglal helyet.

Városfeeling, tömörítve

Milyen városok tűnnek fel napjaink tömegfilm-térképén? Az amerikai kisváros, a távol-keleti high-tech metropolis, vagy inkább Berlin, Firenze és London?

Enyém, tiéd, övé… New York mindenkié? – New York filmen

A város és a film kapcsolatáról elsőként Fellini és az ő Rómája juthat eszünkbe… igen, az övé, ez a birtokos eset rögtön rámutat arra a lehetetlenségre, amiről szó lesz a későbbiekben. Vagyis mindenkinek van saját New York képe, nekem, neked, neki, nekünk, és ragozhatnánk, ameddig jólesik. Ezért nem érdemes New York-ábrázolásról beszélni, csak többes számban: ábrázolások vannak. A város kisajátítja a róla készült képeket, nem engedi, hogy saját önképének ellentmondjon. Ezen okokból is én csak a New York-filmek egy önkényes ábrázolását mutatnám be, amelyekben a metropolisz nem a turisták által megismert és képeslapokon hazamentett város.