A füttyön túl – Corneliu Porumboiu: La Gomera / The Whistlers / Hegyek szigete

Corneliu Porumboiu legújabb, a Cannes-i versenyprogramban debütált filmje, a The Whistlers (szó szerint A fütyülők, a magyar forgalmazásban A hegyek szigete) egy okos, humoros, filmtörténeti utalásokkal teli, igazán stílusos alkotás lett, korábbi munkáival ellentétben a szerzői jegyek mellett markáns műfaji jellemzőkkel is bír: egyértelműen a neo-noir zsánerét képviseli.

Hol volt, s hol mi nem? – Kenyeres Bálint: Hier / Tegnap

A kőgazdag Iparos elindul, hogy megtalálja rég elvesztett álmát. Bolyongásai során a Kocsis kiviszi a sivatagba, ahol talákozik a Felcserrel, a Kalmárral, a Tudóssal és a Rablóval, de végül rádöbben, hogy az élet újrakezdhetetlen. A Tegnap Kenyeres Bálint első nagyjátékfilmje, és az Arany Leopárd-jelölés (Locarno) is mutatja, hogy a 2018-as év magyar filmtermésének egyik kiemelkedő alkotása.

Nehéz felnőttnek lenni – Sorin Marin: Capace

A felnőttkor zűrzavaros, problémákkal teli napjai mindannyiunkat arra késztetnek néha, hogy felidézzük és párhuzamot vonjunk a gyermekkor felhőtlen pillanataival. Annak ellenére, hogy akkor valószínűleg úgy gondoltuk, jobb lenne mihamarabb  felnőni és független lenni.

Tanácsok tiniknek – Gabriel Sandu: Un pas în urma serafimilor

„Ha tudsz valamit, ne mondd el. Ha elmondod, ne írd le. Ha leírtad, ne írd alá. Ha aláírtad, ne lepődj meg.” Daniel Sandu debütfilmjéből megtanulhatunk (a történet szemszögéből) néhány, a fentihez hasonló alapigazságot, arról hogy miként lehet tiniként egy korrupt rendszerben létezni. Többek között azt, hogy senkiben sem szabad megbízni, milyen mimikával lehet hitelesen hazudni és milyen lehetőségeink vannak arra, hogy átverjük a rendszert.