Egyesülés a celluloid vonzalmában II. – Magyar szakemberek a román filmgyártásban

Akár az 1918 utáni Romániában készített, részben magyar nyelvű alkotásról van szó, akár valamelyik bukaresti filmgyár filmjeiről; és akár a „magyar világból” átörökített Janovics-alumnikról, akár az immár szocialista keretek közt, eleve filmes szakmát tanuló káderekről beszélünk, számtalan magyar filmes alkotott Romániában. Az ő neveiket lajstromozza ez a kétrészes tanulmány. Második rész.

Kolozsvártól az Antarktiszig – Interjú Xantus Gábor és Xantus Áron dokumentumfilmesekkel

A TIFF idei programjának egyik kiemelkedő eseményeként harangozták be A felfedező című, egész estés dokumentumfilmet, amelynek kezdeményezője, forgatókönyvírója és rendezője Xantus Gábor, operatőre Xantus Áron. A film gazdag archív képanyagot tartalmaz, mai kincsei pedig egy kalandos antarktiszi forgatás eredményei. Xantus Gábort és Áront főképp az előzményekről és a forgatásról kérdeztük.

Az úri hobbi – Beszélgetés Xantus Gábor rendező-operatőrrel

Xantus Gábor apai ágról örökölte a természet szeretetét, a filmezést pedig a celluloidszalagos, felelősségteljesebb időkben tanulta. A természetfilmezés jelentett már számára egyedüli megélhetést és úri hobbit is. A rendező-operatőrrel Juhász Ágota beszélgetett két utazás között, kolozsvári otthonában.

Korunk filmje – Korunk 2002/1. – Az erdélyi magyar film

Eleven filmkultúráról csak ott beszélhetünk, ahol létezik az alkotók, befogadók, kritikusok szentháromsága. Erdélyi magyar filmről beszélni nem lehet, amíg nem ír róla senki. Biztos pont a Filmtett, de azért nem rossz, ha más típusú, hosszabb lélegzetű cikkek is megjelennek a témával kapcsolatban. Erre vállalkozott a Korunk szerkesztősége, amikor a folyóirat 2002. januári számát a filmnek szentelte.

„Ahol a táj még nincs kifényképezve” – Beszélgetés az erdélyi filmről erdélyi operatőrökkel és rendezőkkel

Miért rendez az operatőr, és miért operatőrködik a rendező? Miért kell a Mátyás szobornak feltétlenül látszania egy kolozsvári tudósításban? Hogyan hat a televíziózás a filmkészítésre? Mitől erdélyi az erdélyi film, egyáltalán lehet-e ilyesmiről fantáziálni? – Xantus Gábor, Tompa Gábor, Schneider Tibor, Erdős Zsigmond, Lakatos Róbert, Fazakas Szabolcs és Zágoni Balázs többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett el a Filmtett egyéves születésnapján.

Évente legalább egyet… – Beszélgetés Xantus Gáborral

Tizenhét éves korában fogott először kamerát a kezében. Azóta szinte nem is tette le, ha kellett, felcserélte a videóval. Fáradhatatlanul dokumentálta azt, amit ma már talán késő lenne, és elvitte a kamerát a világ olyan pontjaira, ahol nemcsak magyar operatőr, de talán még filmezőgép sem járt soha. 30 év és több mint 300 film után most eljött az ideje továbbadni a felhalmozott tudást.