Szerelem, te mutáns szörny! – Michael Matthews: Love and Monsters

A Love and Monsters címet meglátva az ember valószínűleg valamiféle kellemetlenül ügyetlen, nívótlan bóvlira gondolhat, de meglepetésünkre ez csak részben igaz, hisz a szóbanforgó film, ha semmi kimagaslót nem is mutat a nézőnek, semmiképp nem nézhetetlen, sőt, akár a „könnyed szórakozás” jelzős szószerkezet is megilletheti. Ha összeeszkábáljuk például Az út (The Road), Zombieland és főleg a Papírvárosok (Paper Towns) című filmeket, akkor megkapjuk a Love and Monsters-t, ami végsősoron egy posztapokaliptikus coming-of-age road movie kaland-vígjáték.

Dehogyis Star Wars-utalás… – Jennifer Yuh Nelson: The Darkest Minds / Sötét elmék

Talán erőset mondok, de a kutyafáját! Hogy lehet az, hogy elég egy young adult-könyvszéria darálóján átgyúrni egy történetet, majd vászonra adaptálni úgy, hogy szinte egy az egyben ugyanazt a filmet kapjuk vissza, csak éppen bántóan egyszerű közhelymasszává silányítva egy réges-régi történetet – és ez ne minősüljön plágiumnak?

Mi történt két órával az életemből? – Tommy Wirkola: Seven Sisters / What Happened to Monday / Hét nővér

A Netflix mára többé-kevésbé összefonódott a minőségi tévézéssel, de a számtalan kiváló sorozat (valamint a még azoknál is jobb dokumentumfilmek) után ez talán nem is olyan meglepő. A látszólag megállíthatatlan stream-óriás ebben a tempóban szép lassan végül majd monopolizálja is a szórakoztatásunkat. Szerencsénkre azonban az egész estés mozifilmek gyártása és terjesztése még nem megy annyira a társaságnak, hogy már egy új film miatt se kelljen felállnunk a tévé elől. A Hét nővér ugyan nem egy Netflix Original, de ennek ellenére nem mutat majd jól a cég repertoárjában (illetve a magyarországi mozikban).

Sztereotípiáinkban a hiba – Thea Sharrock: Me Before You / Mielőtt megismertelek

Romantikus filmnek indult a Csillagainkban a hiba farszelén, s twitter-botrányként végezte a fogyatékkal élők egysíkú ábrázolása miatt. Újabb könnyfakasztó nyári románc, mely eltorzítja a fiatalok elképzelését a világról, a szerelemről, s úgy általában a dolgok értékéről, egy trendi sztárgárda felvonultatásával, mely biztosan nem olvasta végig a forgatókönyvet. Felháborodott értekezés következik a populáris kultúra klisészerű nemi szerepeiről és egyéb trivialitásokról ezen újabb megnyilatkozásának margójára. #mebeforeableism

Motivációs beöntés – Robert Schwentke: Insurgent / A lázadó

A beavatott nem vállalt többet annál, mint ami címében áll. Nem csupán főszereplőjét, hanem magát a nézőt is beavatta egy olyan gyermekágyi lázban fetrengő disztópikus sci-fipéldázat élhetetlen világába, melynek józan paraszti ésszel feldolgozhatatlan struktúráját Neil Burger kifejezetten ügyesen próbálta meg körvonalazni. A beavatott így annak ellenére sem tudott igazán rossz filmmé válni, hogy a Veronica Roth által jegyzett könyvsorozat története – és annak közel sem a sorai közt megbúvó mondandója – alapvetően egy jól irányzott intellektuális taglóval ér fel.

A lét elviselhetetlen – R.J. Cutler: If I Stay / Ha maradnék

Szinte minden évben készül egy gyorsan kultikussá váló és többé-kevésbé hosszú ideig az is maradó young adult-film. Az idei évet persze már elvitte a Fault in Our Stars, de R.J. Cutler játékfilmes bemutatkozása ettől még lehetett volna az év másik durranása. Helyette az egyik legkínosabb film lett, nemcsak a műfaján belül.