Öt hang és egy francia rendező – Csapón kívül 23.: Steven Spielberg: Close Encounters of the Third Kind / Harmadik típusú találkozások (1977)

Negyvenéves a film, ami Ray Bradbury szerint a világ legjobb sci-fije, és aminek köszönhetően az ufók már nem rosszindulatú zöld lények, hanem valami transzcendens élményt is hordozhatnak. Az amerikaiak ráadásul újra találkozhatnak harmadik típusilag Spielberggel: a filmet újra a mozikba dobták 4K-ban.

Egy játékos naplója – Michael Cimino-portré

Az idén 120. évét taposó filmtörténet számos kiváló alkotója között kevés olyan megosztó művész és személyiség volt, mint Michael Cimino. A párhuzamosan zseninek és pancsernek is tartott rendező életművét a folyamatos kockáztatás és a rendezői hatalommal való visszaélés jellemzi, nevével pedig örökre összeforrt a tiszavirág életű hollywoodi auteur-korszak és egy komplett stúdió bukása.

Kamera által homályosan – Zsigmond Vilmos-portré

Az év első napján, a kaliforniai Big Surben elhunyt Zsigmond Vilmos egy hatvan éven át ívelő, szinte átláthatatlanul monumentális és a filmművészetet jelentősen meghatározó életművet hagyott maga után. A magyar származású operatőr nem csak résztvevője, hanem alapembere és egyik legfontosabb alkotója volt a 70-es évek új-Hollywoodjának, aki Michael Ciminótól Robert Altmanon át Steven Spielbergig a legnagyobbakkal dolgozott.

Az ember mindig tanul másoktól – Interjú Zsigmond Vilmossal

Egy európai úr Amerikában – röviden így szokás jellemezni Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrt, aki idén két európai életműdíjat kapott: Cannes-ban és Miskolcon, a Jameson CineFesten. A 84 éves nagymester szerint nem elég, ha valami szépen van fényképezve, a jó sztori is sokat számít, és számára az egyetlen kikapcsolódás, ha forgathat, vagy legalább fényképez.

Magyarok Hollywoodban 3. – Új Hollywood szamárlétráján

Sorozatunk első két részében olyan producerek, rendezők, színészek és színésznők pályáját mutattuk be, akik többnyire a 20-as években, a magyar filmgyártás összeomlása után épültek be a hollywoodi filmgyártásba. A harmadik, záró fejezetben elsősorban két olyan – magyar nyelvterületen talán kevésbé ismert – operatőrről lesz szó, akiket az 50-es évek politikai helyzete kényszerített arra, hogy elhagyják az országot.

Magyarok Hollywoodban 1. – Fox, Zukor, Korda, Kertész

„Nem elég, ha magyar vagy, de sokat segít” – állt a felirat a Paramount atyja, Adolph Zukor ajtaján. A szállóige egy közismert tényt húz alá. Az amerikai mozi klasszikus korszakában nemcsak a filmbirodalmak alapítói között találunk magyar emigránsokat, hanem a filmkészítés majd’ minden szegmensében. Összeállításunk első része közülük két producer (Fox és Zukor) és két rendező (Korda és Kertész) életművét állítja középpontba.

Búvár, alpinista és fővilágosító – Beszélgetés Vákár Balázzsal

Vákár Balázs fővilágosító számos külföldi és magyar nagyjátékfilm (legutóbb A nyomozó és a Lányok), reklám, és videóklip világításában vett részt. Mátyássy Áron Utolsó idők című nagyjátékfilmjének forgatásáról érkezve arról is mesél, hogy miért fontos, hogy egy fővilágosítónak legyen búvárvizsgája, miért kell rendszeresen kútba ugrania, és hogyan lehet jól bevilágítani egy lakást.