Neoújhullámos filmek és poszt-posztmodern nézők – A filmnyelvi elemek kifordítása Ruben Östlund Négyzetjében

[Esszépályázat 2021 – 1. hely] A klasszikusnak nevezett formák magukban hordozzák az ellentmondást, tulajdonképpen a kanonizációs folyamat szerves része a lázadás. A filmnyelvi alakzatok meg- és elvetésével már olyan törekvések próbálkoznak, mint az avantgárd némafilmek, vagy a cinéma pur narratívát elítélő alkotásai. Ruben Östlund 2017-es Négyzetje azonban egy újabb fokra emeli a tagadást: a kortárs filmek nem elutasítják a bevett hagyományokat új elbeszéléstechnikát teremtve, hanem kifordítják azokat, hogy maguk ellen dolgozzanak. A néző pedig azon kapja magát a film végére, hogy kényszeredetten próbál valami álnarratívát beleolvasni a képsorokba, nehogy teljesen magára maradjon.

Nyalni vagy nem nyalni – Hősök, maffiózók, orális szex

[Esszépályázat 2021 – 2. hely] A nyugati keresztény kultúrkör orális szexhez, pláne a nők orális kielégítéséhez való viszonya komoly változásokon esett át az elmúlt évezredekben. A megelőző évtizedekben természetesen a pornóipar, valamint a film- és sorozatipar is jelentősen formálta a közvéleményt e kérdésben. Ám egy közelmúltbeli példa alapján úgy tűnik, máig komoly vitákat tud generálni, ha egy-egy férfi szereplő orálisan kényeztet egy női karaktert.

Álomból Önkívületbe – Neil Gaiman: The Sandman

[Eszépályázat 2021 – dicséret] Mi oka lenne bárkinek is felvonni akár egy szemöldökét is a hír hallatán, hogy újabb képregény-adaptáció készül horribilis büdzsével? Miért érdemes erről beszélni azoknak, akik még nem ismerik a The Sandmant? Az ok egyszerű: Neil Gaiman The Sandmanje egy olyan felnőtt irodalmi és művészeti manifesztáció, ami megjelenésekor alapjaiban értelmezte újra a nyugati mainstream képregénykultúrát és az azt ellátó iparág status quóját.

Balázs Béla politikai harcai a filmesztétika porondján

[Esszépályázat 2021 – 3. hely] 2019-ben volt 70 éve, hogy elhunyt Balázs Béla a magyar filmtudomány nemzetközi szinten legismertebb alakja, és 2024-ben lesz 100 éve, hogy megjelent a főművének tekinthető A látható ember, mellyel hírnevét megalapozta. Balázs a korai filmnek érzékeny és éles szemű kutatója volt. A közelképről és a film aurájáról szóló gondolatai a mai napig érvényesek és a téma kutatói számára megkerülhetetlenek. A következőkben azt szeretném bemutatni, hogy a balázsi filmesztétika a kezdeti – kritikusai által felületesnek ítélt – marxizmusából hogyan változik át a szovjet tömb kultúrharcának céltáblájává.

Arab katonák, hová lettetek? – Ellenségábrázolás a kortárs izraeli filmben

[Esszépályázat 2021 – dicséret] A kortárs izraeli háborús filmben megfigyelhető az a tendencia, miszerint a mindenkori ellenségábrázolása helyett, legyen ez az ábrázolás akár xenofób, akár elfogadó a filmek egyszerűen nem mutatják meg az ellenséges palesztin, egyiptomi vagy szír sereget. A jelenség magyarázatára több lehetőség is kínálkozik.