A grófnő
Ezt írtuk a filmről:
„Anyu csak csótánynak szólít” – Daniel Brühl: Ami a jófiú-imázs mögött van
Daniel César Martín Brühl González Domingo a német filmek illedelmes átlagembere. A mutti szófogadó fia, a csinos mädchen odaadó szeretője. De tiszteletbeli erdélyinek is tekinthetjük, hiszen Thurzó Istvánként láthattuk Julie Delpy rendezésében (A grófnő – Báthory Erzsébet legendája). A Goodbye Lenin!, a Becstelen brigantyk, a Fegyverszünet karácsonyra, a Hölgyek levendulában, az Edukators sztárjának két új filmjét, a 2 nap New Yorkban, s a Jane Fonda és Geraldine Chaplin főszereplésével készült Együtt élhetnénk címűt nemrég kezdték vetíteni Magyarországon a mozik. Utóbbi hamarosan a kolozsvári Transilvania Filmfesztivál szabadtéri vetítésén is látható lesz a főtéren.
A nők, akik túl sokat tudtak – A szebbik nem a rendezői székben II.
Az előző részből megtudhattuk, hogy a kezdetek kezdetén még nem is számított extrém dolognak az, ha egy nő filmet rendezett, valamint azt is, hogy a filmkészítés iparosodásával időközben ez teljesen megváltozott. Ebben a részben megismerkedhetünk Európai filmes női pionírjaival, valamint a rendezőnők mai helyzetére is vetünk egy pillantást.
Pofon után vérfürdő – Interjú Julie Delpyvel
Mintha egy preraffaelita festményből lépett volna ki. De már nem olyan hamvas üdvöske, mint 20 évvel ezelőtt volt Godard és Kiesłowski filmjeiben, amikor a People magazin a 25 legszebb híresség közé választotta. Szeplős arcán kibuggyanó nevetése sem a régi, de a 40 éves színésznő, aki idén anya lett, nem adja fel: Báthory Erzsébetről szóló, A grófnő című filmjét 2002-ben írta, azóta kalapozott világszerte az ötmillió dolláros büdzsére.
Vérszegénységi bizonyítvány – Julie Delpy: The Countess / A grófnő
Mi, magyarok, különösen ha Erdélyből származunk, erősen vérszomjas népségként vagyunk számon tartva – a szó legszorosabb értelmében. Számos történelmi adalék mellett bizonyság erre az a pompás karrier, amelyet házi vérszívóink befutottak a nagyvilágban.