A püspök reggelije. Márton Áron első ötven éve

Két gondolat nem hagy nyugodni. Az egyik: milyen volt ez az ember valójában? Milyen képet őriznek róla azok, akik közel voltak hozzá? Hogy hozta döntéseit, hogyan vívódott? A másik: nyolc évtizedet élt a film korában, ennek a felét Erdély katolikus püspökeként. Hogyan lehetséges, hogy erről az emberről egyetlen mozgókép sem maradt fenn? Legalább annyira szeretnék […]

Emlékmű helyett – Vaszi Jánoska emlékére

Sepsiszentgyörgyön 1982-ben avatták fel Mihai Viteazul havasalföldi vajda lovas szobrát. 1984-ben, a szobor mögött elhelyezett pokolgép kioltotta a 12 éves Vaszi Jánoska életét. A robbantás következményeként a megyében megfélemlítési hadjárat indult a helyi állami és intézményi vezetők valamint civil személyek ellen is. Az ügy részletei máig sem tisztázottak.

A Sárga csikó nyomában

Az 1910-es évek derekán a Janovics Jenő színházigazgató által vezetett kolozsvári filmgyár több mint hatvan filmet mutatott be a legismertebb magyar színészek és a legjobb rendezők, operatőrök közreműködésével. Az első világháború után a némafilm korszakának egyik legtermékenyebb magyar filmes műhelye  bezárta kapuit, az azt követő évtizedekben pedig különböző úton-módon majdnem az összes film megsemmisült. Dokumentumfilmünk […]

Isten tenyerén

Both Gábor 6 éven keresztül forgatott portréfilmjében egy székely néni élete és mindennapjai elevenednek meg. Ez a film részben a családjának a filmje, hiszen általa generációk sora láthatja majd, milyen volt Gizi néni, hogyan élt. A még meg nem született dédunokák és ükunokák is. A rendezőt idézve: “sokan azt gondolják, Székelydálya olyan messze esik Magyarországtól, Budapesttől, hogy […]

Gondolatok a családról

„A család olyan közösség, ahol otthon érzed magad”, „vannak benne olyan emberek, akik nekünk nagyon fontosak” – mindössze két gondolat arról, hogyan határozzák meg, milyennek látják ma a gyerekek a családot. A Gondolatok a családról című filmből azt is megtudhatjuk, hogyan látják a házasság, a válás, a családon belüli szerepek, a karrier kérdését néhány székelyföldi […]

Egyik szeme sír, a másik nevet: Gyergyóremete hétköznapjai

Úgy tartják, a Gyergyói-medence legnagyobb munkabírású, legélelmesebb emberei Gyergyócsomafalván és Gyergyóremetén laknak. És amikor azt a megbízatást kapták, hogy meszelnék le az eget, a csomafalvi mester létrát kért, miközben a remetei csak annyit kérdezett: milyen színűre? Számukra ugyanis semmi nem lehetetlen. Ott vannak az Európai Unió, ezen belül Magyarország számtalan építőtelepén, vendégmunkásként vagy éppen vállalkozóként. […]

Feledésre ítélve

Márton Ferenc festő Csíkszentgyörgyön született 1884-ben. 1903-ban több mint 120 közül az elsők között jutott be a budapesti Rajztanárképző Főiskolára. Tehetségét olyan tanárok csiszolták, mint Székely Bertalan és Hegedüs László. 1913-ban a müncheni Glasgalastban a Gátkötő csíki székelyek (egyes forrásokban Csíki székely gátkötők) című műve első lett 5687 alkotás közül. Az első világégés hadi festőként […]

Hajrá, Szereda!

Nyolc évtizede a Hargita alján néhány lelkes fiatal kanadai „hockey” csapatot alakított, és ez legyőzte a mindenható foci uralmát. Csíkszeredában a jégkorong mindenkié. Olyan, mint kisebbségi létünk, tele napi csatározásokkal, nemzeti megaláztatással, és állandóan benne van a győzelem vagy vereség bizonytalansága. Erről beszélnek a csíki hoki meghatározó alakjai, az alapító Löffler Auréltól kezdve Basa Jánoson […]

Hajrá, Szereda!

Nyolc évtizede a Hargita alján néhány lelkes fiatal kanadai „hockey” csapatot alakított, és ez legyőzte a mindenható foci uralmát. Csíkszeredában a jégkorong mindenkié. Olyan, mint kisebbségi létünk, tele napi csatározásokkal, nemzeti megaláztatással, és állandóan benne van a győzelem vagy vereség bizonytalansága. Erről beszélnek a csíki hoki meghatározó alakjai, az alapító Löffler Auréltól kezdve Basa Jánoson […]

Történelem fekete-fehérben

A modern kor történelmi kincsesdobozának számít a székelyudvarhelyi Kovács fényképészet. Több mint 80 000 negatívot őriznek itt, a Kárpát-medence egyetlen, mai napig működő napfényműteremében. Alapítási évétől, 1876-tól a fényképészet archívuma a város képes krónikájának tekinthető. A film a Kovács dinasztia ma aktív generációjának munkájába lépik be, a múltba tekintve és a jövőjét is előrevetítve.