Animációs rekviem, azaz a botanikus karikaturista esete a kávéscsészékkel – Priit Pärn, az észt rajzfilmguru

Az alacsony, szemüveges és kopasz Pärn maga is olyan, mintha egy rajzfilmből csöppent volna elénk, s csípős humorával, lenyűgöző karakterével hamar belopta magát mindenki szívébe. Az AniFest2 izgalmas versenyprogramja és a szórakoztató kísérőrendezvények közül ritka ínyencségnek számított a két kilencven perces Priit Pärn-retrospektív összeállítás.

Az utolsó animációs hősök – Will Finn - John Sanford: Home on the Range / A legelő hősei

A Pixar Stúdió és a Disney útjai immár hivatalosan is kettéváltak – azóta a Disney-t gyakorlatilag mindenki temeti. Tény, hogy a Disney már túl van a Hófehérkéhez hasonló produkciókkal fémjelzett fénykorán, és az Oroszlánkirály sikere óta igazán nagyot nem tudott durrantani. De azért félteni sem kell őket, hiszen ne felejtsük el, hogy a Lion King videóforgalmazása már a sokadik szériánál tart – szintén minden kisgyermekes családnál kötelező darab a polcon.

A Belleville-i randevú akkor is jobb! – Sylvain Chomet: Les Triplettes de Belleville / Belleville randevú – Francia rémes

2004-ben három rajzfilmet jelöltek Oscar-díjra: a Finding Nemót, a Brother Beart és a Les Triplettes de Belleville-t. Az első kettő Disney égisze alatt készült, történetmesélés szempontjából a hagyományos filmekhez sorolható. A harmadik film nagyon eltér ezektől, és fel is vállalja a másságát. A kanadai–francia–belga–angol koprodukció ezért (és talán egyéb pénzügyi meggondolások miatt) nem nyerte el az Akadémia díját sem animációs filmként, sem a címzenéért.

Komputer-töltőtoll – A számítógépes animáció rövid története

A hangosfilm bevezetése óta nem volt olyan nagy a felfordulás a moziiparban, mint amilyen mostanában, az analóg technikákról a digitálisakra áttérés időszakában: a hetvenes évektől mind markánsabban jelentkező folyamat úgyszólván napra-nap folyamatosan alakítja át a filmképet, reformálja meg a hagyományos mûfajokat, igazítja ki a történetvezetési technikákat, írja újjá a mozgóképről való gondolkozás módját. A digitális technológiák fejlődése egyes – borúlátó – prognózisok szerint hosszú távon a kreativitás elapasztását és az emberi tényező filmkészítésből való kiiktatását vonja maga után, azonban e jóslatokkal szemben egyelőre több kortárs jelenség is inkább a teremtő- és alkotóképesség megizmosodását jelzi.

A nagy csalódás – Andrew Adamson – Kelly Asbury – Conrad Vernon: Shrek 2

Átok ül rajtunk! Világunk elanyagiasodott! A (már amúgy is) pénzes bácsik és nénik minden alkalmat megragadnak, hogy minél több pénzt keressenek. Ha a Wass Albert-könyvek szépen fogynak, akkor jövőre még többet nyomtatnak belőlük. Esetleg leszervezik valamelyik közéleti személyiséget is reklámarcnak egy felolvasó-maratonra, függetlenül attól, hogy Wass Alberttől addigra már csömöre lesz mindenkinek. Na kérem, a filmkészítők is ugyanezt csinálják, és – sajnos – egyre több példát tudunk mondani az eredetiséget nélkülöző „bigger, larger, uncut” folytatásokra. Ezen egyszerű oknál fogva, hogyismondjam, kissé vonakodva ülök be egy-egy jól sikerült film második részére.

Legyőzhetik-e a halak az oroszlánt? – Andrew Stanton – Lee Unkrich: Finding Nemo / Némó nyomában

Amerikában minden bizonnyal le. Sőt, már meg is tették! 1994-től az Egyesült Államokban Az oroszlánkirály tartotta a legsikeresebb animációs film rekordját, ami nem kis teljesítmény, főleg ha figyelembe vesszük, hogy hány fantasztikusan jó és sikeres filmet termelt azóta az animáció-ipar. De nincs trón, amely örökké állna. Az oroszlánkirály továbbra is kiváló film marad, de ezúttal meg kell elégednie a második hellyel. És mindez egy bohóchal miatt.

Jégrevü az őskorból – Chris Wedge, Carlos Saldanha: Ice Age / Jégkorszak

Húszezer évvel ezelőtt bolygónk éghajlata más volt, mint manapság. A kontinensek felszínét vastag jégpáncél borította, s minden életképes egyed csordákba tömörülve vándorolt dél felé, ha nem akart mirelit leletként fennmaradni az utókor számára. Különcök azonban köztük is akadtak. Manfred, a magányos mammut a hordákkal szemben épp ellenkező irányba halad, míg Sid, a szószátyár lajhár önhibájából reked a zord északon. A kiábrándult Manfred családja elvesztése miatt saját elhatározásából vonul szemben az árral, a folyton dumagép Sid viszont lustaságából adódóan átaludta a vándorút kezdetét.