Amerikai népség – Sam Mendes: Road To Perdition / A kárhozat útja

Az agresszív varázslótanoncok és digitális klónhadseregek korában legalább akkora hiányt szenvedünk az eredeti ötletekkel tálalt eredeti filmtémákban, mint a gazdasági világválság korának embere szenvedett alapvetõ létszükségletei terén. Hollywood varázskockái manapság sajnos nem lépnek túl a Rubikon, annak ellenére, hogy az Amerikai szépség után nagy reményekkel induló brit rendezõ, Sam Mendes új filmjével a nem egyszer megújulást hozó gengszterfilm zsáneréhez nyúlt.

Film, arisztokratikus távolságtartással – Robert Altman: Gosford Park

Grófnők, lakájok, lordok, komornyikok, cselédek és bárók forgatagába csöppenünk: angol vidéki kastélyban tartott vadászatra érkezik a vendégsereg. Urak és szolgáik elszállásolásának zűrzavarában, bőröndök és ékszeres ládikák között kapkodjuk a fejünket, nevek és címek röpködnek. Az egyszerűség kedvéért uruk nevén nyilvántartott lakájokat még el se helyezték, mire a szalonban az első pohár italt fogyasztják, néhány pillanat múlva pedig már az a legfontosabb kérdés, hogy ki kit öltöztet fel az esti vacsorához.

A nagyság átka – Woody Allen: The Curse of the Jade Scorpion / A Jade skorpió átka

Woody Allenhez lassan naptárt lehet igazítani. Ha eltelik egy év, biztosan újabb filmmel jelentkezik, a néző pedig kötelességtudóan zarándokol el a moziba, nehogy lemaradjon egy élő klasszikus újabb próbálkozásairól, jóllehet ez a Woody Allen már nem az a Woody Allen, aki valamikor a 70-80-as években sziporkázó egyéni humorral és képnyelvvel kényeztetett bennünket.

A kudarc anatómiája – Sean Penn: The Pledge / Az ígéret megszállottja

A csöndes és kegyetlen kudarc filmje Sean Penn rendezői munkája, az Ígéret. Bár a magyar címváltozat meglepően szájbarágós (mind Penn, mind Dürrenmatt megmaradt a szűkszavú Ígéretnél), mintha csupán egyetlen lehetséges értelmezése lenne a műnek, a film nem esik ebbe a csapdába, jóval árnyaltabban közelít a kiváló nyersanyag felé.

Szükséges vég? – Nick Cassavetes: John Q / Végszükség

Nick Cassavetes legújabb filmjében, a Végszükség c. moziban, mely a már évek óta lázasan Oscarra aspiráló Denzel Washingtont a legjobb férfi főszereplő kategóriában végre a szobrocska boldog tulajdonosává avatta, a társadalmi dráma és az akciómozi műfaját elegyítette.

Rejtély, irónia, mozaik – Pálfi György: Hukkle

„Öregúr csuklik a padon, részeg fiú horkol a kocsin, jóságos arcú nénike gyöngyvirágot szed a réten, asszonyok varrnak a varrodában, férfiak kugliznak a kocsmában, a méhész kipörgeti a mézet, az aratógép aratja a búzát, amiből a malomban liszt, majd a nagymama konyhájában nokedli lesz, a rendőr pedig nyomoz...” – ajánlja filmjét a nézőknek Pálfi György a 33. Magyar Filmszemle díjnyertes elsőfilmes rendezője.

(B)radford visszatér – Tony Scott: Spy Game / Kémjátszma

Robert Redford viszonylag hosszú távollét után tér vissza a kamera mögül a kamera elé – anélkül azonban, hogy kimozdulna „manipulátori” szerepéből. Csak annyi változott, hogy ezúttal a filmen belül irányítja az eseményeket: nyugdíj előtt álló CIA ügynökként próbálja, a lehetetlent megkísérelve, kiszabadítani hajdani ügynökét egy kínai börtönből, illetve megmenteni a kivégzéstől.

Nem talált – Stephen T. Kay: Get Carter

Hívd Cartert, vagy inkább Kapd el Cartert – hirdeti a cím, jelezve, hogy Carter nem akárki, egyedül van, és érdemes hívni vagy elkapni. A döntés csak a körülményektől függ: Carter a gyilkolásban tisztességgel őszülő bérpatronnok, Las Vegasban tünetmentesen kezelgeti a szervezeten ejtett sebeket, főnöke legjobb embere, amikor azonban bátyja gyilkosainak keresésére indul, összegabalyodnak a szálak. Alaposan.

Molto vivace – “If the milk turns out to be sour, I ain’t the kind of pussy to eat it.” – László Noémi mozija

Nick, a görög vérbeli alkusz. Papírmasé korinthoszi oszloptól áttetsző piros telefonon keresztül féltonnányi elsőrangú vadkenderig bármit szállít. Végszükség esetén nyúlánk, elrettentően ósdi vadászfegyverrel is szolgál, amin ha egyszer túladott, rajta azt többé senki ne keresse. Mert Nick, a görög vérbeli alkusz. Lassított felvételre, szélesvásznú merevportréra mégsem futja neki, mivelhogy nem ő a Ravasz és nem ő az Agy.