Az Úr balkáncsókja – Sinisa Drăgin: În fiecare zi dumnezeu ne sărută pe gură / Naponta szájon csókol az Úr

Nehéz annak a rendezőnek kikerülnie a Balkán-mítoszt, aki témájában, történetében Kelet-Európához kapcsolódó filmet rendez, mert így vagy úgy, de reflektálnia kell rá. Sinisa Drăgin filmje, a Naponta szájon csókol az Úr, mintha azt a problémát mutatná fel, hogy nehéz e mítoszhoz kötődő sztereotípiákat, akárcsak a nagyon erős és meghatározó filmes olvasatok képi világát, szimbolikáját figyelmen kívül hagyni. Ilyen értelemben Drăgin filmje valahol Lucian Pintilie és Emir Kusturica között helyezkedik el – az előbbitől a nyomasztó hangulatú tájakat, arcokat, a nyomor állati körülményeit, az utóbbitól pedig a fantasztikumot és a harsány, életbő humort (igaz, mérsékelten) véve át.

Road-movie a keskeny pallón – Beszélgetés Cristi Puiu filmrendezővel

„Nyers, durva képet akarok, hamisítások, speciális effektusok és szép tájak nélkül. És ebből nem engedek. Néha azt kértem, hogy még rondább legyen a kép, még kegyetlenebb. (...) Ezek a bukaresti operatőrök olyan képi beállításokra törekszenek, amelyek egyéni művészi stílusra utalnak, hogy a közönség azt mondja: istenem milyen szép kép! Mások is mondták, hogy vegyek be legalább néhány külső képet is az autóról, és végül be is vágtam néhányat, de most már tudom, hogy nem kellett volna. Ott kell maradni az autóban az egész út alatt, hogy «megfulladj»!"

A román független film önjelölt úttörői – Beszélgetés egy kolozsvári játékfilm készülése kapcsán

Néhány magabiztos fiatal filmgyártásba kezdett Kolozsvár egyik külvárosában, a Monostoron. A több mint másfél órásra tervezett Cartier (Külváros) című játékfilmet Gelu Radu, fizika szakos egyetemista rendezi, akinek ez lesz az első filmes munkája. A nagy feladatba négy barátjával együtt vágott bele, akikkel a román független film megalapításának nehéz útját szeretné bejárni.

A tér, az arc és az időjárás – Beszélgetés Vivi Drăgan Vasile operatőrrel

„Ideális néző vagyok. Lehet bármilyen blőd a film, ha a történet csak egy kicsit is izgalmasan van elmesélve, én máris tátott szájjal nézek, «mint a moziban». Nem kettőződöm meg, nem nézem kívülről, nem figyelem szakmai szemmel, hogy mit csinált az operatőrkollegám. Ez rögtön megszűnik, ha a saját filmemet nézem vissza. Nagyon zavar, ha valamit elrontottam." – Vivi Drăgan Vasile operatőrt Bukarestben kereste meg a Filmtett.

A román film második évszázada – Interjú Florin Mihăilescu filmoperatőrrel

Hogyan alakult a román filmgyártás története 1989 után? Milyen színvonalú a bukaresti szakmai képzés? Kikből áll az új filmes generáció, és milyen jövő elé néz? A Filmtett kérdéseire Florin Mihăilescu, a Bukaresti Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetem volt rektora, számtalan Pintilie-, Daneliuc- és Pita-film operatőre válaszol.