Gazdahon – Bong Joon-ho: Gisaengchung / Parasite / Élősködők

Bong Joon-ho az első koreai rendező, aki elnyerte a cannes-i filmfesztivál fődíját, az Arany Pálmát, és aki elmondhatja magáról, hogy Tarantinónál is zajosabb sikert aratott filmjének közvetlenül az amerikai sztárrendező alkotását követő sajtóvetítésén. Spoilermentes kritikát kért az újságíróktól, spoilermentes kritikát kap hát.

A füttyön túl – Corneliu Porumboiu: La Gomera / The Whistlers

Corneliu Porumboiu legújabb, a Cannes-i versenyprogramban debütált filmje, a The Whistlers (A fütyülők) egy okos, humoros, filmtörténeti utalásokkal teli, igazán stílusos alkotás lett, korábbi munkáival ellentétben a szerzői jegyek mellett markáns műfaji jellemzőkkel is bír: egyértelműen a neo-noir zsánerét képviseli.

A hanyatló nyugat ópiuma – Csapón kívül 43.: A tanú, 1969

Lehet, hogy Csehszlovákia Magyarország előtt jár a betiltott filmek mennyiségét tekintve, de a minőség és az örökérvényűség miatt nincs amiért aggódni: A tanú ötven év után is működik, erre bizonyíték az is, hogy a Cannes-i Filmfesztivál is (újból) műsorra tűzte a felújított, cenzúrázatlan verziót. Íme, pár érdekesség A Nagybetűs Magyar Kultuszfilm történetéből.

Egy másfajta girl power – Feminista vígjátéksorozatok: Broad City, Fleabag és a többiek

Az idei év eddig kifejezetten virágzónak bizonyult a női alkotók által készített, nőkről szóló sorozatok terén. Tökéletes záróévadot kapott az elmúlt évek két meghatározó feminista szériája, a Broad City és a Crazy Ex-Girlfriend, továbbá Phoebe Waller-Bridge is elbúcsúzott a mindössze 12 részes Fleabag második évada végén.