A hatoslottó játékadójából finanszírozzák a filmgyártást Magyarországon


A magyar országgyűlés úgy döntött, hogy a hatoslottó játékadójának 80%-a lesz a filmtámogatás állandó forrása jövő januártól. A képviselők hétfő este fogadták el a mozgóképről szóló törvény ezt tartalmazó módosítását. (kultúra.hu)

A változtatás tartalmazza a támogatási rendszer csúcsán álló új intézmény, a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Zrt. működésére vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint a filmalap állandó forrása a hatoslottó játékadójának 80%-a lesz. Az indoklás szerint a költségvetés eddigi filmtámogatási forrásai más kulturális célokra szabadulnak fel.

A változtatással a támogatás rendszer eddigi hármas tagozódása megszűnik, egyedül a szelektív támogatás marad igénybe vehető. A strukturális támogatás fenntartása az indoklás szerint azért felesleges, mert a gyakorlatban nem alkalmazták, a normatív támogatás hatékonyságát pedig vitathatónak tartották. A Mozgókép Koordinációs Tanács helyett a filmalap kétoldalú megállapodásokkal hajtja végre ezután az állami források felhasználásának koordinációját.

A törvény meghatározza a filmszakma alapvető fogalmait, így például a magyar filmalkotás, a koprodukciós filmalkotás, a filmterjesztés, a filmgyártás és a kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás definícióját. Ez utóbbiból kiveszi valóságshow-kat és a szappanoperákat, így ezek nem részesülhetnek támogatásban.

A támogatási feladatokat ezentúl a filmalap vezérigazgatója és az öttagú döntőbizottság látja el. A törvény szerint lehetőséget kell adni a különböző filmalkotói nemzedékek, műhelyek, irányzatok esélyegyenlőségen alapuló, minél teljesebb körű bemutatkozására, ezért a támogatási rendszer kialakításakor a filmalap meghatározza az egyes részterületek közötti arányokat, egyensúlyt teremt az alkotói, filmelőállítói, terjesztési és nézői szempontok, valamint a művészeti és gazdasági érdekek között.

A hatósági felügyeleti rendszer is átalakul: a mozgóképszakmai hatóság feladatait a jövőben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság látja el, így feladatkörébe tartozik majd az artmozik besorolási eljárása és ellenőrzése, az artmozivá minősítés feltételeit azonban miniszteri rendelet állapítja majd meg. A médiahatóság végzi el a kiskorúak védelme érdekében szükséges filmbesorolást is. Erre a feladatra létrehozzák a legalább 14, legfeljebb 28 tagból álló korhatárbizottságot, amely szakmai – gyermekpszichológus, pedagógus, filmterjesztő – szervezetek delegáltjaival működik majd.

A törvény a Magyar Mozgókép Mestere díj helyett létrehozza a Nemzet Filmművésze címet a Nemzet Sportolója és a Nemzet Színésze cím mintájára. A címet a kultúráért felelős miniszter javaslata alapján a kormány ítélné oda legfeljebb évente egy, 65. életévét betöltött, a díjazás évében már Kossuth-díjjal rendelkező alkotónak, feltéve, hogy az élő díjazottak száma nem haladja meg a 15 főt.

A törvénymódosítás arról is rendelkezik, hogy a nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat 2012-től a Magyar Nemzeti Digitális Archívum gyakorolja, de a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését külön jogszabály, illetve az archívummal kötött megállapodás alapján a filmalap végzi majd.



Kapcsolódó