Az Európai Bizottság javaslata az európai filmipar egészének lenne káros?


Módosítási javaslatot nyújtott be a Magyar Nemzeti Filmalap az Európai Bizottság tervezetéhez, amely a tagországok filmtámogatási rendszereit alakítaná át. Zachar Balázs, a Filmalap európai uniós és kormányzati kapcsolatokért felelős jogi igazgatója elmondta: a magyar javaslat a legtöbb európai tagország véleményével egybeesik, így bíznak a kedvező döntésben.

Zachar Balázs elmondta: az Európai Bizottság által közzétett javaslat nemcsak a magyar, hanem valamennyi európai tagország filmiparára is káros hatással lenne, hiszen lényegesen kevesebb támogatást lehetne adni a nemzetközi nagyprodukcióknak, amelyek így az Európán kívüli helyszínek felkeresésében lennének érdekeltek.

Az igazgató felidézte: az EB javaslata – amelynek konzultációs időszaka május 15-én járt le – a jövőben nem engedné, hogy a tagállamok a jelenlegi mértékű területi kötöttségeket szabjanak meg a produkcióknak a költségvetés elköltésének helyéül. Zachar Balázs elmondta: a jelenlegi szabályozás szerint a tagállamok az adott film költségvetésének 80 százalékát szabhatják meg felső határnak, hogy a produkció során felmerülő költségeket egy meghatározott területen költsék el. – A Bizottság szerint ez túl sok, mert az adott filmet egy régióhoz köti. Az ajánlásban ezért az szerepel, hogy csak az adott támogató által nyújtott támogatás mértékéig köthessék le a produkciókat egy területre – magyarázta az igazgató, aki szerint a magyar filmipart inkább a közvetett támogatásokat érintő változások érintenék hátrányosan.

Az EB javaslata alapján ugyanis a tagállamok nyújtotta adókedvezmények esetén a produkciók elszámolhatnák a más uniós országokban elköltött összegeket is. – Ez komoly probléma, hiszen a nemzeti támogatási rendszert csak úgy éri meg fenntartani, ha az a magyar filmes gazdaságot támogatja, és nem más országét – jegyezte meg az igazgató.

Az ajánlás bevezeti az úgynevezett európai alkotás definícióját is, hogy csökkentsék a nem európai produkcióknak nyújtott támogatások intenzitását. – Egy regresszív skálát rajzolt meg az EB: minél nagyobb az adott produkció költségvetése, annál kisebb támogatásban lehetne részesíteni – fogalmazott Zachar Balázs. 10 millió euró alatt a költségvetés 50 százalékáig nyújtható támogatás, 10 és 20 millió között 30 százalékig, 20 millió euró fölött pedig 10 százalékban maximalizálná a támogatás nagyságát a Bizottság. Az igazgató szerint az első két kategória Magyarországon nem okozna problémát, viszont a harmadik igen, hiszen a nagy volumenű produkciók, mint például a Budapesten jelenleg is forgó Die Hard 5. a jelenleginél kevesebb támogatást vehetnének igénybe, amely miatt esetleg Európán kívüli, nagyobb kedvezményt nyújtó helyszínt választana a film gyártója.

Zachar Balázs szerint ezzel az unió filmipari célkitűzései is veszélybe kerülnének, hiszen ha Európán kívüli produkciók máshol forognak, lassulhat az európai audiovizuális szektor fejlődése, csökkenhet a versenyképessége. Az igazgató szerint a tervezet elfogadása az ázsiai filmipart hozná helyzetbe, de az Egyesült Államok különböző tagállamai is megpróbálnák “visszacsábítani” produkcióikat.

Az igazgató arról is beszélt, az EB célja, hogy a támogatások rendszere ne okozzon Európában versenytorzulást, valamint hogy ne élesedjen tovább a tagállamok közötti küzdelem a külföldi nagyprodukciókért. – Szerintünk – és a tagállamok többsége szerint – nem kimutatható, hogy valóban problémákat generálna a jelenlegi rendszer – fogalmazott Zachar Balázs. Hozzátette: a tagországok ugyan egymás versenytársai, de akárhol is forog egy-egy nagyprodukció, az európai filmipart erősíti, tehát az Európai Unió számára a jelenlegi helyzet is előnyös.

A Filmalap által elkészített javaslat kompromisszumra törekszik, nem veti el a módosítások egészét – mondta Zachar Balázs. – Módosítanánk például a nem európai alkotásoknak nyújtható támogatások százalékait. A legfelső sávot 40 millió euróra emelnénk, a támogatás felső határát pedig 15 százalékra – ismertette a magyar álláspontot, hozzátéve, hogy ez – tudomása szerint – a környező országok javaslataival is összhangban van.

Az igazgató ugyanakkor üdvözölte, hogy míg az eddigi szabályozás csak a filmgyártásra vonatkozott, az EB kiterjeszti azt a filmkészítés valamennyi mozzanatára, tehát az alapötlet megszületésétől kezdve a film közönséghez való eljuttatásáig egységes elvek szerint lehetne támogatni produkciókat.

Arra a kérdésére, hogy mekkora kár érheti a magyar filmipart, ha a jelenlegi tervezet érvénybe lép, az igazgató nem tudott válaszolni. – Ezt nem lehet megbecsülni, hiszen Európa valamennyi országát érintené a visszaesés. Számos tényezőt kellene figyelembe venni, például, hogy a magyar szakemberek még mindig lényegesen olcsóbban dolgoznak a nyugat-európaiaknál – jegyezte meg Zachar Balázs, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt években folyamatosan növekedett az adókedvezményként nyújtott állami támogatás, 2011-ben már a hatmilliárd forintot is meghaladta.

Zachar Balázs szerint az EB várhatóan szeptemberben fog dönteni a kérdésben, az új szabályozás 2013. január elsején lép életbe. A tagállamoknak 2013 végéig kell majd átalakítaniuk támogatási rendszerüket.

(MTI)



Kapcsolódó