A Viktoria című bolgár film kapta a Titanic fődíját


A Viktoria című bolgár film, Maya Vitkova első rendezése kapta a 21. Titanic Filmfesztivál 8000 euróval járó Hullámtörők-díját szombaton a Szász János filmrendező vezette nemzetközi zsűri döntése nyomán.

A Filmtett fesztiválbeszámolói itt és itt.


Az idei filmmustrán 9 film versengett a fődíjért. A Viktoria a bulgáriai rendszerváltás körüli korszakot idézi meg három generáció, nagymama, anya és lánya történetén keresztül. A pártállam utolsó éveit sok archív bejátszással és szatirikus humorral megelevenítő film főhősét, a köldök nélkül születő Viktoriát az évtized gyermekének választják, Todor Zsivkov keresztlányaként kiváltságos helyzetben cseperedik, míg Amerikáról álmodozó anyja csapdába kerül, a kommunista rendszer bukása viszont az egész család életében fordulatot hoz.

A rendező-forgatókönyvíró Maya Vitkova az MTI-nek korábban elmesélte: realisztikus módon akarta ábrázolni ezt a saját életéből is merítő, ezért nagyon személyes történetet, nem szép tündérmesét, hanem valóságos, hihető sztorit írt, amelyben azért vannak varázslatos pillanatok is.

A rendezőnő a fesztivál díjkiosztó gáláján bejátszott videoüzenetben mondott köszönetet a díjért.

A fesztivál fődíjáról, a Hullámtörők-díj odaítéléséről döntő háromtagú nemzetközi zsűri munkájában Szász János filmrendező vezetésével Santa Lingeviciute, a vilniuszi filmfesztivál művészeti igazgatója és Andy Starke brit producer vett részt. A testület az izlandi Benedikt Erlingssonnak rendezői különdíjat adott a Lovak és emberek című alkotásáért. A diák zsűri elismerését pedig a finn Dome Karukoski filmje, az Oroszlánszív című produkció nyerte el az Európai történetek szekció legjobbjaként.

„A zsűriben is abszolút néző maradok” – mondta Szász János a díjak átadása előtt az MTI-nek. „Nincsenek különös szempontjaim, de fontosnak tartom az alkotói kockázatvállalást. A verseny minden filmje elmondhatja, hogy sok kockázatot vállalt, mindre jellemző egy különleges világlátás, ami szintén lényeges. Az emberről mesélő filmek ezek, az ember szenvedéstörténetéről, a szenvedélyről, a helytállásról. Ilyen különleges darabja a válogatásnak a bolgár Viktoria, és közel áll hozzám A Hosszú út hazafelé című török film is, ami egy első világháborús történet. Nagyon-nagyon jó versenyprogramot állítottak össze Horváth Györgyék, büszkék lehetnek rá, én pedig arra vagyok büszke, hogy zsűrizhettem.”

Szász János a díj odaítéléséről elmondta: azokért a filmekért, amik megérintik, nagyon tud küzdeni a zsűriben. Ugyanakkor a zsűrielnökség számára nem az akarata érvényesítését jelenti. „Mindhárman nagyon másként látjuk a dolgokat, de a döntésünk végül nagyon könnyű volt. Különbözőségeink ellenére nem volt igazán nagy vita arról, hogy kinek adjuk a díjat” – tette hozzá.

A filmrendező, aki A nagy füzet című filmjével számos nemzetközi filmfesztiválon aratott már sikert, és hamarosan Madridba, majd Japánba és Észak-Amerikába is elkíséri Oscar-díjra is nevezett alkotását, arról is beszélt, hogy a filmmustrákon sok filmet megnéz, mert kíváncsi a produkciókra. Torontóban, ahol két nap alatt 25 vetítésre jutott be, bár csak azokat nézte végig, amelyek megragadták, látta már a Titanic egyik filmjét, a Joe-t „egy nagyon kemény történetet a földbe gyökerező emberekről Nicolas Cage-dzsel”.

A Titanic Filmfesztiválon idén egy egészestés magyar játékfilm, Novák Erik Fekete leves című produkciója szerepelt.

Szász János a magyar filmek hazai fesztiválhelyzetéről szólva úgy fogalmazott: „Azt gondolom, hogy ha nem lesz jövőre magyar játékfilmszemle, akkor vége lesz a magyar filmeknek. Egyre nő a nézők távolságtartása, apátiája, érdektelensége, vissza kell hódítani őket. Most már vannak magyar filmek, de nagyon fontos, hogy jövőre visszaállítsuk a magyar film ünnepét. Ha az állam nem akarja, nekünk, filmeseknek kell létrehozni egy filmszemlét. A régi szemléken zsúfolt házakkal vetítették a magyar filmeket.”

Az először Budapestre látogató litván zsűritag, Santa Lingeviciute ugyancsak elismerően szólt a Titanic programjáról, a fesztivál szerinte „erős és bátor”, a filmek nagy művészi értéket hordoznak. A vilniusi filmfesztiválon, amelynek ő a művészeti igazgatója, szintén vetítettek néhányat a Titanicon is bemutatott filmekből, köztük a Kálváriát vagy a Tom a farmon című kanadai alkotást – mondta. Hozzáfűzte: minden filmfesztivál az év legjobb produkcióból igyekszik meríteni.

A Titanic versenyében nagyon különböző alkotások szerepeltek, de mindnek megvolt a maga erőssége. Lingaviciute elárulta, hogy a zsűriben másfél óra alatt megvitatták, hogy kinek adják a Hullámtörők-díjat, és nagyon elégedett az eredménnyel. A díjazott alkotásnál a rendezői bátorságot is értékelték, amivel egy különleges filmes nyelvet választott, emellett a film nagyon fontos témát dolgozott fel.

A filmeket általában olyan szemmel nézi, hogy beválogathatók-e a vilniusi fesztivál szerteágazó programjába. Minden évben legalább egy magyar filmet is igyekeznek meghívni, Pálfi Györggyel nagyon jó a kapcsolatuk, szinte az összes alkotását, legutóbb a Final Cut – Hölgyeim és Uraim címűt is vetítették – mesélte a litván zsűritag.

Az öt budapesti helyszínen megrendezett 21. Titanic Filmfesztivál kilencnapos vetítéssorozatának közönségdíját Az optimisták című norvég film nyerte, amely az életörömről szól egy nagy meccsre készülő, 66–98 éves korú nőkből álló röplabdacsapat történetén keresztül.

A fesztivál a díjak kiosztása után Jim Jarmusch Halhatatlan szeretők című filmjének vetítésével zárult.

(MTI)



Kapcsolódó