Holnap kezdődik a Budapesti Klasszikus Film Maraton


Öt szekció, négy patinás fővárosi helyszín, szabadtéri vetítések, hommage-vetítések, filmritkaságok és filmkoncertek, szakmai és gyerekprogramok – sokszínű és változatos műsorral várja a mozi szerelmeseit a szeptember 21. és 26. között zajló 4. Budapesti Klasszikus Film Maraton.

A Budapesti Klasszikus Film Maraton szervesen illeszkedik szervezője, a Nemzeti Filmintézet által kezdeményezett, a 120 éves magyar filmtörténetet ünneplő jubileumi év programjába (április 30-án volt a 120. évfordulója annak, hogy bemutatták a legelső magyar filmet, A tánczot): a némafilmkorszak filmritkaságainak bemutatásán kívül több kerek évforduló apropóján tiszteleg legendás magyar rendezők előtt, ugyanakkor nemzetközi kontextusban mutatja meg a magyar filmtörténetet.

Jancsó Miklós születésének 100. évfordulója alkalmából a Szent István bazilika előtti óriásvásznon, szabadtéri vetítésen lehet megnézni szeptember 22-én a Szegénylegényeket (a film később országszerte a mozikba kerül). „Az örökifjú rendező, aki mindig képes volt megújulni és generációkat tanított szabadságra, nemcsak filmjeivel, de lényével is példát mutatott” gazdag életművéből a fesztivál Fókusza kiemeli francia-izraeli koprodukcióban született Hajnalt, A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon-t, az Oldás és kötést, a Sirokkót, a Csend és kiáltás című történelmi parabolát, a Szerelmem Elektrát és az 1990-ben bemutatott Isten hátrafelé megy című politikai drámát.

Tegnap volt Mészáros Márta 90. születésnapja, de idén lenne 90 éves Huszárik Zoltán is, és 125 éve született Moholy-Nagy László. A tiszteletükre műsorra tűzött alkotásokon – három Mészáros Márta-filmen és egy-egy Huszárik-, illetve Moholy-Nagy-rövidfilmekből összeállított válogatáson – kívül a fesztiválon „Fókuszba kerül” Reisenbüchler Sándor, a magyar filmművészet „legmagányosabb alkotójának”, „az animáció remetéjének” művészete, illetve a brit animáció atyjaként számon tartott John Halas (született Halász János) animált világa.

Az idén tavasszal elhunyt Törőcsik Mari 11 alkalommal bűvölte el a Cannes-i Fesztivál közönségét – a maratonon a Holdudvarban, az Édes Annában, a Csend és kiáltásban, a Szerelmem, Elektrában, a Kölyökben és a Déryné, hol van?-ban lehet újra látni – utóbbi mindmáig az egyetlen magyar film, amely (Törőcsik Marinak köszönhetően) elvitte a legjobb női alakításért járó Arany Pálmát.

Május végén távozott el Jankovics Marcell is, akinek az animációs filmjein generációk nőttek fel.  Lélegzetállítóan virtuóz, színpompás János vitéze a bazilika előtti tér nagyvásznára kívánkozott, Ének a csodaszarvasról című filmjének restaurált változatát pedig szeptember 25-én mutatják be az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

A Budapesti Klasszikus Film Maraton idei programja nemzetközi kitekintést is nyújt: Magyarok Hollywoodban nevű szekciója magába foglalja a Casablancát, Michael Curtiz, azaz Kertész Mihály 1942-es hollywoodi romantikus filmdrámáját, amelyet három Oscar-díjjal – köztük a legjobb rendezőnek járóval – díjazott az amerikai filmakadémia. Az Urániában lehet megnézni Lugosi Bélát Drakulaként (Dracula, r. Tod Browning, 1931), Billy Wilder Legénylakását, amelyhez Trauner Sándor készített Oscar-díjas díszletet, Ernst Lubitsch 1942-es vígjátékát, a Lenni vagy nem lennit, amelynek operatőre Rudolph Máté volt, aki a Toldi nagytermében műsorra tűzött Örök Éva című melodrámát is jegyzi operatőrként. Egy másik Lubitsch-film is van a műsorban: kevesen tudják, hogy a Saroküzlet című, 1940-ben forgatott, romantikus vígjáték a két évvel korábban Amerikába szökött László Miklós Illatszertár című alkotása alapján született.

A magyar operatőri iskola hagyományaira tekint vissza a Magyar szem szekció Zsigmond Vilmos, Koltai Lajos, Hildebrand István és Rudolf Máté legendás filmjei révén, a Nyitott archívumok vetítéssorozata pedig európai filmarchívumok kincseiből válogat.

A fesztivál teljes műsora és a vetítési időpontok elérhetőek a Budapesti Klasszikus Film Maraton weboldalán, a https://filmarchiv.hu/hu/filmmaraton/2021 oldalon.



Kapcsolódó