Magyar filmek 1896–2021 címmel jelentetett meg filmtörténeti lexikont az MMA


„Alkotóközpontú szemlélet, illetve az időrendiség elve jellemzi a kötetet, amely egyszerre hagyományőrző és modern. Célunk, hogy az MMA lexikonok sorozattal valamennyi művészeti ágról olyan köteteket adjunk közre, amelyeknek a jövőre nézve valamiféle kánonformáló ereje lehet” – mondta Kucsera Tamás Gergely, az MMA leköszönő főtitkára a könyv csütörtöki bemutatóján a Pesti Vigadóban. Az irodalmi lexikon után olyan filmes kötetet szerettek volna összeállítani, amely laikusnak, egyetemi hallgatónak és oktatónak vagy egy szakcikk írójának egyaránt használható.

A filmlexikon szerkesztése 2019-ben indult, az első eredmények tavaly online váltak elérhetővé. A 770 oldalas kötet 516 szócikket tartalmaz és 269 rendező valamennyi filmtípust képviselő alkotását ismerteti. A kötetben hangsúlyosan jelenik meg az 1945 előtti korszak. Bár a mintegy hatszáz magyar némafilm 90 %-a megsemmisült, a kötetbe bekerült 33 ilyen mű, amire korábban nem volt példa.

„A kezdetekről lehet vitatkozni, hiszen az első magyar film, A táncz 1901-ben készült, de a tekercsek elvesztek, így szócikk sem készülhetett róla. Ezért az első Magyarországon forgatott filmmel kezdődik a lexikon: a Lumière fivérek megbízásából 1896-ban készült anyagból két tekercs fennmaradt. Az egyiken egy ünnepség látható a budai Várban, a másikon a Lánchíd budai hídfője a helyszín” – fejtette ki Gelencsér Gábor filmtörténész, aki Murai Andrással, Pápai Zsolttal és Varga Zoltánnal közösen szerkesztette a könyvet.

A második szócikk Góth Sándor 1912-ben készült némafilmje, a Keserű szerelem, és természetesen szócikk foglalkozik az első teljes egészében hangos magyar filmmel, az 1931-ben Lázár Lajos rendezésében bemutatott Kék Bálvánnyal. Ahogy Gelencsér Gábor fogalmazott, a válogatásnál az esztétikai érték és a filmtörténeti reprezentativitás egyaránt szempont volt. „Nem akartunk egy radikálisan új kánont felállítani, finom módosításokra törekedtünk. Fontos helyet kapott például a populáris filmkultúra, például a kultfilmmé vált Üvegtigris sem maradhatott ki”.

A könyv a több mint 1500 egész estés játékfilmből 314-et taglal és elemez tudományos igényességgel, ugyanakkor olvasmányos formában. Szerepel még 75 dokumentum-, 28 rövid-, 25 kísérleti, 10 ismeretterjesztő és 64 animációs film ismertetője is benne.

A lexikon az utóbbi 20 év filmterméséből is csemegézik: belekerült mások mellett a Moszkva tér (r. Török Ferenc), a Valami Amerika (r. Herendi Gábor), A Hídember (r. Bereményi Géza), a Kontroll (r. Antal Nimród), a Nyócker! (r. Gauder Áron), a Sorstalanság (r. Koltai Lajos), Az ember tragédiája (r. Jankovics Marcell), a Liza, a rókatündér (r. Ujj Mészáros Károly), a Saul fia (r. Nemes Jeles László), a Testről és lélekről (r. Enyedi Ildikó) és 2021-ből a Természetes fény (r. Nagy Dénes) is.

Kocsis Miklós, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója megjegyezte, hogy az online verzió és a könyv után jó lenne egy kapcsolódó filmes applikáció kidolgozása is.

(MTI)




Kapcsolódó