Meghalt Olivia de Havilland


Az Elfújta a szél utolsó sztárja – évtizedekkel élte túl kollégáit és alkotótársait – 104 éves volt. A színésznő természetes okokból halt meg vasárnap, párizsi otthonában, ahol több mint 60 éve élt. 

Olivia Mary de Havilland 1916. július 1-jén született Tokióban. Anyja színésznő volt, apja angoltanár és szabadalmi ügyvivő, mindketten angolok.

1934-ben lépett először színpadra az A Midsummer Night’s Dream című darabbal, egy évvel később pedig ugyanannak a darabnak a filmadatációjával indult be filmes karrierje. Ugyanekkor aratta első filmes sikerét is: a Kertész Mihály (alias Michael Curtiz) rendezte Blood kapitányban (Captain Blood) Errol Flynn oldalán játszott, majd megkapta a minden idők legjövedelmezőbb filmjének tartott Elfújta a szél (Gone with the Wind) legfontosabb mellékszerepét: ő lett Melanie Hamilton Wilkes, alakítását Oscar-jelölés jutalmazta.

A 40-es évek végére Hollywood egyik legnépszerűbb filmcsillagává vált, de legnagyobb hollywoodi teljesítményeként sokan mégis a Warner Bros. fölött aratott bírósági győzelmét könyvelik el: a színésznő 1943-ban beperelte munkaadóját, miután az megpróbálta beleegyezése nélkül meghosszabbítani hét évre szóló szerződésüket arra hivatkozva, hogy a visszautasított szerepek felfüggesztéssel járnak, ez az idő pedig kitolja a szerződés érvényességi határidejét. A bíróság végül de Havillannek adott igazat, s ezzel a konfliktus történelmi jelentőséget nyert: a nagy stúdiók ereje megtört, és a megasztárok kezébe került. „A hollywoodi színészek örökre Olivia adósai lesznek” – fogalmazott önéletrajzában Bette Davis, de Havillan pályatársa. (Kettejük kapcsolatáról később minisorozat is készült Viszály / Feud címmel. De Havilland 2017-ben pert indított a sorozatot gyártó FX ellen is, amit a bíróság alapfokon elutasított, majd a legfelsőbb bíróság elé vitte az ügyet, de 2019 januárjában az is ejtette az ügyet.)

Az Elfújta a szél után a Hold Back the Dawn című romantikus filmdráma főszerepéért jelölték Oscarra 1942-ben, és öt évvel később el is nyerte az aranyszobrocskát a Kisiklott élet (To Each His Own, r. Mitchell Leisen) vívódó anyaszerepéért. A gálaesten szintén híres húga, Joan Fontaine is részt vett (ekkor vált közismertté kettejük rendkívül rossz kapcsolata, állítólag a terem két távoli sarkába kellett őket ültetni). 1949-ben aztán újabb jelölés (Kígyóverem / The Snake Pit, r. Anatole Litvak), egy évre rá pedig egy újabb Oscar-díj következett, ezúttal Az örökösnő (The Hairess, r. William Wyler) főszerepéért.

Több tévéfilm- és minisorozat-szerep után utoljára 1988-ban állt kamera elé, a The Woman He Loved című (Golden Globe-jelölt) alkotás kedvéért.



Kapcsolódó