Megnehezítette a járvány az új Enyedi Ildikó-film utómunkálatait


Az alkotók hamarosan befejezik A feleségem története utómunkálatait, bár a járvány a film több munkafázisát is megnehezítette: lassította és több helyszínre szórta szét a felvételeket és az utómunka-folyamatokat, ráadásul maga Enyedi Ildikó is megbetegedett tavasszal.

Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett A feleségem története című regénye az alapja Enyedi Ildikó készülő szerelmesfilmjének, A feleségem történetének. A Budapesten, Fóton, Hamburgban és Máltán forgatott film férfi főszereplője Gijs Naber holland színész és női főszereplője a világhírű Léa Seydoux francia színésznő mellett olyan ismert színészek szerepelnek a filmben, mint Louis Garrel, Josef Hader, Ulrich Matthes, Udo Samel, Jasmine Trinca és Luna Wedler, a magyar színészek közül pedig Funtek Sándor, Rujder Vivien és Hajduk Károly.

A produkciónak a film utómunkáiról szóló közleménye Mécs Mónikát, A feleségem története vezető producerét idézi: „Az utómunkába sajnos nagyon erőteljesen beleszól a COVID. Ez egy négyországos koprodukció, így fel van osztva, hogy a különböző munkafázisok hol zajlanak. A repülőjáratok leállása és korlátozása nagyban gátolta a munkánkat. Közben [Enyedi] Ildikó maga is koronavírusos lett, így egy ideig emiatt nem tudott dolgozni. Viszont szerencse a szerencsétlenségben, hogy utána épp a védettsége miatt egy ideig könnyebben tudott utazni. Az utószinkront tehát úgy oldottuk meg, hogy Ildikó elment a színészekhez és mindegyikük lakhelyén stúdiót béreltünk. Az operatőrünk, Rév Marcell Los Angelesben rekedt, ez a Berlinben zajló fényelés szempontjából okozott nehézségeket. Egy nemzetközi koprodukciót úgy kell elképzelni, mint egy óriási puzzle-t, aminek rendkívül sok apró darabja van, és ha azok nem illeszkednek megfelelően, akkor szétzilálódhat a koprodukció. Hatalmas öröm, siker és megnyugvás, hogy a filmkészítés közel hároméves folyamata lassan lezárul, és büszkén mondhatom, hogy minden darab a helyére került.”

Enyedi Ildikó „több éves, maratoni futáshoz” hasonlítja az eseményeket, amelynek során „mindig változó, belépő majd kilépő, csodálatos partnerek” kísérik a szerzői filmes útját, és „még az utolsó métereken, az utómunka utolsó szakaszában is erős élmények érik az embert”. A rendező szerencsésnek vallja magát: „A sok hónap vágás után ismét találkozunk Rév Marcell operatőrrel és a fényelés során Kovács László coloristtal, aki a Testről és lélekről fényelését is készítette nagy érzékenységgel. Hármasban összegzünk, pontosítunk. Nagy öröm követni kettejük fókuszált munkáját. Balázs Ádámmal, akivel többedszer dolgozunk együtt a zenén, két intenzív hónapot töltöttünk együtt. A zene véglegesítése során az ember megint mindent újra mérlegre tesz, rejtettebb jelentéseket felerősít.  A mi esetünkben lehelletnyi különbségektől egészen más jelentést kaphat egy-egy jelenet. A filmünk természetéből, választott mesélési módjából adódóan a lényeg a részletekben rejlik. Ádám most is teljes idegrendszerével, áldozatkészen és nagy feszültség alatt dolgozva nyers, erős, a főszereplőnk lényéből, belsejéből megszólaló zenét komponált. Új, emlékezetes találkozásokra is sor kerül még itt, az utolsó pillanatokban is: Mohai György, aki a zene keverésén dolgozik vagy Illényi Péter karmester… a legszebb szakmát választottam, és épp gyakorolhatom is! Igazán szerencsés ember vagyok. De szerencsésnek érzem magam azért is, mert ilyen jó szövetségesre, állandó »futópartnerre« találtam, Mécs Móni producer személyében.”

A magyar Inforg-M&M Film – Mécs Mónika, Mesterházy Ernő, Muhi András –, a német Komplizen Film (Jonas Dornbach), az olasz Palosanto Film (Flaminio Zadra), és a patinás francia Pyramide Productions (Stéphane Parthenay) koprodukciójában készülő film forgatókönyvét Enyedi Ildikó írta, az operatőr Rév Marcell, a vágó Szalai Károly, a látványtervező Láng Imola, a jelmeztervező Flesch Andrea, a VFX Supervisor Klingl Béla, a zeneszerző Balázs Ádám, a magyarországi casting director Ascher Irma, a line producer pedig Tarr Erika volt. A Nemzeti Filmintézet 1,18 milliárd forintos gyártási támogatásával készülő A feleségem története várhatóan 2021-ben kerül a magyar mozikba, a Mozinet forgalmazásában.

(Jelenetfotó: Csata Hanna, https://www.facebook.com/AFelesegemTortenete/)



Kapcsolódó