Miért nincs egy jó filmünk Trianonról?

Napra pontosan száz éve írták alá a trianoni békeszerződést, amely máig élő, kibeszéletlen traumája a magyar társadalomnak. Történetéről, hatásáról mégsem készültek játékfilmek, se a Horthy-, se a Kádár-korban, és a rendszerváltás óta eltelt 30 évben sem. Írókat, rendezőket kérdeztünk, hogy megválaszoljuk a miérteket – és azt is, hogy ők milyen filmet forgatnának Trianonról.

„A harc lent az emberek között zajlik, az arénában, a hétköznapokban” – Interjú Hajdu Szabolccsal a Békeidőről

Hajdu Szabolcs Békeidő című filmje lesz az első olyan magyar nagyjátékfilm, amelynek online, a Vimeo videómegosztón lesz az ősbemutatója. Az április 23-i premierre készülve beszélgettünk a rendezővel a nagyrészt Kolozsváron, sok erdélyi résztvevővel forgatott film-antológiáról, amely a Látókép-Production, a Filmtett Egyesület és a svájci Bord Cadre Films gyártásában készült, producere Török-Illyés Orsolya és Hajdu Szabolcs mellett Jim Stark, Jim Jarmusch korábbi állandó producere, aki a 2014-es Délibáb után dolgozik ismét az alkotópárossal.

„Mennyi idő lesz kisöpörni ezt a bűnöző bagázst a politikából?” – Interjú Alexander Nanauval a colectivről

„A román egészségügyi rendszer azért van lepusztulva, mert a legfelsőbb szinttől a legalsóig áthatja a korrupció” – mondja Alexander Nanau, aki döbbenetes dokumentumfilmet rendezett a 2015-ös Colectiv-tragédiáról és az utána lelepleződött egészségügyi csalássorozatról. A film végre széles körben is elérhető.

„Bizonyos szempontból súlyosabb a helyzet, mint Aczél elvtárs idejében” – Interjú Nagy Ervinnel

Hosszabb filmes szünet után a Terápia című sorozatban tűnt fel az arrogáns vállalkozó, Máté szerepében, játszott a Testről és lélekről című filmben, majd a Kincsem főszerepében láthatták a magyar nézők százezrei. Bár színpadon többször alakított komikus szerepet is, mozivásznon először Bodzsár Márk szocialista vámpírvígjátékában, a Drakulics elvtársban figurázta ki a „macsó ősbunkót”. Nagy Ervinnel a film kolozsvári díszbemutatója előtt beszélgettünk, többek között arról mesélt, hogy milyen gyerekkori emlékeket hozott fel a film, miért alapmű színészeknek Ceaușescu tárgyalása, mit gondol Andy Vajnáról, és mit szeretne még szakmai szinten elérni.

Játéktudomány: diszciplína és szenvedély – Beszélgetés Tomasz Z. Majkowskival, a Közép-Kelet-Európai Játéktudományi Konferencia (CEEGS) szervezőjével, egyetemi oktatóval

A Gyilkosság az Orient Expresszen egy pontján Poirot végignéz soknemzetiségű, eltérő korú és hivatású utastársain, és el kell gondolkodnia, hogy vajon összeverődhetne-e egy ilyen különös társaság máshol, mint a hírneves vonaton? Valahogy hasonlóképpen tekintettem körbe a Közép-Kelet-Európai Játéktudományi Konferencia (Central and Eastern European Game Studies Conference – CEEGS, Krakkó, 2019 szeptember 26-28.) egyik szünetében.

„Nem azért lettem színész, hogy folyton siránkozó szépasszonyokat játsszak” – Interjú Szávai Viktóriával

Sokáig úgy érezte, megfullad az unalmas naivaszerepekben, amiket leggyakrabban ráosztottak, de mostanra kitört a szépnő skatulyából. Ascher Tamás azt mondta neki az egyetemen, hogy negyvenévesen fog szinkronba kerülni önmagával, de nem hagyta, hogy ez a mondat összetörje. Most színdarabot ír, rendszeresen forgat, és független szerelemprojektekben éli ki magát. Szávai Viktóriát legtöbben a Csak színház és más semmi sorozatból ismerik, a Filmtettfesztre pedig BÚÉK című filmjét kísérte el, ahol erdélyi kötődéseiről is beszélgettünk.