Születtem 1977-ben Fogarason, ott láttam moziban A Birodalom visszavág sci-fit, amelyből ugyan nem sokat értettem tízévesen, de alapvetően megváltoztatta a karriervíziómat: már nem ingadoztam a csendes proletár és a római katolikus plébános jövőképek között, immár szolidan birodalmi lépegető csavarszorító kívántam lenni. Aztán mégiscsak történészi pályára léptem, de adtam el már Kolozsváron díszhalat, voltam pincér, csapos és Csíkszeredában építőipari segédmunkás is. Mivel a késve leadott kéziratok dacára a szerkesztők mégiscsak életben hagynak, szabadidőmben filmajánlókat is írok.

Ferenczi Szilárd írásai
(119)

16. TIFF, percről percre

Több mint 200 film, kiállítások, koncertek, gyerekprogramok, virtuálisvalóság-műhely, és még sorolhatnánk: méltán állíthatjuk, hogy tíz napig minden róla fog szólni Kolozsváron. A város végi köszöntő feliratoktól kezdve a kávézók ablakába biggyesztett TIFF-es pecsétekig mindenütt ott a logó, a főtér átalakult, TIFF-es kitűzők lógnak a nyakakban, programfüzetek a mancsokban – és ez nagyon helyes: ne szervezz más programot, tíz napig Kolozsvár a (film)világ közepe! Mi pedig mindenütt ott leszünk, és jól megírjuk, hogy mit nem szabad kihagynod.

2017. június 02.

Naptártól független állandó fagy – Kovács András: Hideg napok (1966)

A könyörtelenül múló idő, a történelmi véletlen és a sorsszerűség együtt annak érdekében léptek fel most, hogy Kovács András sajnálatos elmúlása kapcsán újból aktuális legyen beszélni a Hideg napokról. A film, és nyilván az alapját képező Cseres Tibor-regény is a magyar modernista hullám két kiemelkedő alkotása, ám az egyéni és kollektív háborús felelősség politikai mondanivalója mellett olyan formanyelvi újítást is jelentenek, amely túlterjed a keretek közé szorítható élménynél.

2017. április 08.