György Andrea írásai
(10)

Látható és láthatatlan képek, avagy konferencia Zanussiról, Zanussival – Tudományos konferencia – Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészkara, Piliscsaba, 2004. október 8.

A Látható és láthatatlan képek címen megrendezett konferencia a filmművészet egy sajátos problémája: a transzcendens megjelenítése, és e problémát műveiben sajátosan megoldó kortárs lengyel filmrendező, Krzysztof Zanussi életműve és személyes jelenléte köré szerveződött.

2005. január 15.

A misztérium: létezésünk legérdekesebb összetevője – Beszélgetés Krzysztof Zanussi filmrendezővel

A lengyel Krzysztof Zanussit az Andrzej Wajda utáni nemzedék legismertebb képviselőjeként tartják számon. Metafizikai érzékenységű filmjeiről, valamint kultúrdiplomáciai tevékenységéről híres. Rendezői, produceri, stúdióvezetői munkája mellett ugyanis jó néhány közéleti tisztséget betölt, többek között a sziléziai egyetemen kommunikáció- és kultúraelméletet, kulturális szponzorációt tanít, továbbá a pápa mellett működő kulturális munkabizottság tagja. Október 8-9. között Magyarországon járt. A zsűri elnöke volt a Faludi Ferenc Akadémia Áldozat tematikával meghirdetett amatőrfilm-szemléjén, és előadott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen megrendezett filmes konferencián.

2005. január 15.

Halad a cselekmény előre, nyugodtan és szépen – Jerzy Kawalerowicz: Quo Vadis

A közismert mondás szerint a jó filmes adaptációhoz nem kell más, csupán egy zseniális regény, amelyből aztán konzseniálisan kell filmet készíteni. Henryk Sienkiewicz 1886-ban írt, Nobel-díjas történelmi regénye folyamatosan inspirálja a filmeseket. 1912-ben és 1924-ben olasz némafilmrendezőket ihletett meg, majd a Metro-Goldwyn-Mayer 1951-es híres produkciója után 2001-ben elkészült a Quo Vadis legújabb, lengyel filmváltozata.

2003. szeptember 15.

Változó geográfia – Bíró Yvette: Nem tiltott határátlépések. Képkalandozások kora. Osiris Kiadó, Budapest, 2003.

Bíró Yvette könyve, amely a szerző külföldi és hazai lapokban már napvilágot látott, valamint kimondottan e kötet számára íródott tanulmányait tartalmazza, az Osiris Kiadó filmes tematikájú sorozatának legújabb darabja. A kötet szép, ízléses megjelenése, valamint a tiltás visszavonását és a határ fogalmait egymás mellé helyező címe egyaránt olvasásra csábít.

2003. május 15.

A kint- és bent-lét meghatározhatatlansága – Peter Brook: Marat/Sade

1964-ben Peter Brook a Royal Shakespeare Company együttesének egy csoportjával több hónapon át kísérleti évadot vezetett. Munkájuk eredményeiből született Peter Weiss: Marat/Sade című drámájának nagysikerű színházi bemutatója, amelyet Jean-Paul Sartre fordulópontnak nevezett egy új színházi nyelv kialakulásának folyamatában. A társulat utolsó New York-i fellépése után Brook filmet forgatott a Marat/Sade-előadás felhasználásával.

2003. április 15.

A jó Gonosz avagy a gonosz Jó (Csillagok Háborúja PRO) – George Lucas: Star Wars: Episode II - Attack of the Clones / Star Wars II. - A klónok támadása

A Csillagok háborúja előzmény-trilógia második része, A klónok támadása nem okozott csalódást. George Lucas új filmje kétségtelenül jobban sikerült, mint az űr-odüsszeia első része, a Baljós árnyak, és ez nem egyfajta új rendezői koncepciónak vagy a vizuális effektek tökéletesítésének köszönhető, hanem magának a történetnek.

2002. június 15.

A megtért Mars(hall) – Nancy Meyers: What Women Want / Mi kell a nőnek?

A férfiak a Marsról, a nők pedig a Vénuszról jöttek, így logikus, hogy nem értik meg egymást. Ennek az utcai könyvstandokon népszerűsített bölcsességnek a fejtegetésével indul a Mi kell a nőnek? című amerikai filmvígjáték, amelynek rendezőnője, Nancy Meyers a nemek közti ősi kommunikációs zavar okát eléggé elfogult módon a férfiakban, de azoknak is sajátos képviselőjében, a macsóban véli felfedezni. A macsó, per definitionem, folyton félreérti a nőket, hacsak nem történik vele csoda.

2001. május 11.

Héja-nász – Diane Kurys: Les enfants du siécle / Az évszázad gyermekei

George Sand, a francia romantika botrányos életű írónőjének szerelmi kalandjai nemcsak a korabeli Párizs irodalmi világa számára jelentettek hálás témát. A filmművészet Sand románcait (így például az egyik leghíresebbet, a Chopinnel valót) többnyire már feldolgozta, csupán idő kérdése volt az írónő és Alfréd de Musset kapcsolatának a megfilmesítése. Ez alkalommal éppen egy francia rendező(nő) érezte úgy, hogy törlesztenie kell a szakma eme adósságát.

2000. augusztus 15.