Győri Zsolt 1974-ben született, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett angol, majd filozófia szakos diplomát. 2007-ben doktorált, PhD értekezésében Stanley Kubrick társadalom- és kultúrakritikus filmjeit elemezte Gilles Deleuze elméletei segítségével. Az Eszterházy Károly főiskola adjunktusa, filmelméleti és -történeti tárgyak mellett brit történelmet és kultúrtörténetet oktat, emellett óraadóként a Debreceni Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmes képzésében is részt vesz.

Külföldi és hazai szaklapokban és tanulmánykötetekben jelentek meg publikációi, rendszeresen ad elő konferenciákon.

Győri Zsolt írásai
(8)

Resnais városemlékei / tudatvárosai

Alain Resnais első játékfilmje, a Szerelmem, Hirosima, bár látszólag egy konkrét városról szól, szimbolikus és valós városok, városrészek, városromok szövevényes hálójában, ezek metszéspontjában foglal helyet.

2004. szeptember 15.

King kontra Kubrick: Ragyogás – Változatok az őrületre

Stephen King Ragyogás című bestsellere a kiindulópontja Stanley Kubrick „modernistaként” reklámozott filmjének. Azt a kérdést tanulmányozva, hogy Kubrick mennyire téríti le nézőit a kitaposott ösvényről, meg kell vizsgálnunk filmjének mind a King fémjelezte ősszövegtől, mind a horrorfilm normarendszerétől való távolságát.

2003. szeptember 15.

„A zene nem zene, a szöveg nem szöveg” – Új narrativitás a Balázs Béla Stúdió kísérleti filmjeiben

A történetmentesség fogalma – amennyiben történeten a világot sajátos és analitikus fikciós stratégiákkal megközelítő „eseményt” értünk – összeegyeztethetetlen a mozgóképpel. A filmmédium maga az a fikciós stratégia, mely a világról való gondolkodás új módszereit, formai-technikai perspektíváit megteremti, ez által egy vizuális alapokon szerveződő világot és a fikcionalitás új korszakát fedezi fel.

2001. november 15.

Virtualitás 2001 – Filmes virtuális valóságok

Kubrick, Cronenberg, Natali, Wachowsky testvérek, Trier: a virtualitás-szakkör rendezőinek filmjei a világ és az ember újrateremthetőségének vágyát fogalmazzák meg, illetve ennek a lehetőségét kínálják. A virtuális valóság nem teremtés eredménye: eleve adott. A megfejtése, birtoklása iránti vágy meghatározza egész létünket.

2001. június 15.